Pakli

Nem hívtam föl sosem nemhogy az Elnökét, de
a Főigazgatóét és az Adminiszt
-ratív Igazgató-helyettesét se, mint
ahogy a Rektorét, a Tárnokmesterét se.

Nem hívtam föl sosem nemhogy az Elnökét, de
a Főigazgatóét és az Adminiszt
-ratív Igazgató-helyettesét se, mint
ahogy a Rektorét, a Tárnokmesterét se.

Tíz éve mindnek itt az elérhetősége,
a hatalom kísértő képeként, amit
lenéztem, félve, hogy mit szólnak majd, akik —
vagy erényből netán? Hogy nagy lehessek végre.

És most, a fél lakásom épp szemétre szórván,
az ő fonnyadt virágjuk szirmát tépdesem:
egy vizitkártyavárnyi pakli összesen.

Már egyikük se aktív, de mégis meglepett
ma, dicsfényükhöz utoljára érve hozzá,
hogy Panaszok közt, de tényleg mondtam egy nemet.

 (Kemény István fordítása)
Megjelent a Műút 2014047-es számában