friss műút

Legfrissebb

Film

Az utolsó napok — Záró gondolatok

Végéhez érkezett a 13. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál. Az alábbiakban Csiger Ádám, Muszatics Péter Vajda Judit és Váró Kata Anna összegző gondolatait olvashatják.

Tovább »
Csiger Ádám: A minimalizmus felszabadít

A csütörtöki az egyik legerősebb nap volt a CineFest programjában: két nagyon hasonló, ikerdarabokként is jellemezhető, de egymást remekül kiegészítő versenyfilm dominálta. Elismert író-rendezőik, Xavier Dolan és Hajdu Szabolcs új filmjeikkel felértek a legmagasabb elvárásokhoz is.
Mindkettő másfél órás családi dráma, lakásbelsőkben, szinte real time-ban játszódó, színházi előadásnak is beillő, zárt, szituációs kamaradarab. Egyaránt sajátos munkák már sokat bizonyított, markáns és egyéni stílusú rendezőktől. Dolan filmje, az Ez csak a világ vége a zsűri nagydíját nyerte el Cannes-ban, Hajdu pedig a Kristály Glóbuszt és a legjobb férfi színésznek járó elismerést vihette haza Karlovy Vary-ból Ernelláék Farkaséknál című mozijáért.

Tovább »
Csiger Ádám: Nők és gyerekek a világ ellen

A CineFest keddi napján a fiatalok kiszolgáltatottságával, szerdán a nők helyzetével foglalkozó versenyfilmeket vetítettek. Játszódjanak bár a II. világháború idején vagy napjainkban, Keleten vagy Nyugaton, inkább a filmek ábrázolási stratégiái különbözőek, a bemutatott problémák (xenofóbia, szeximus) nagyon hasonlóak.

Tovább »
Csiger Ádám: Akiket senki nem ismer

Amikor Juliette Binoche-t, a CineFest idei díszvendégét megkérdezték a filmfesztiválok szerepéről, arról beszélt, hogy a független- és művészmozik a kommersszel szembeni ellenállást képviselik. Nem tévedett: míg a tipikus hollywoodi dráma olyan metropoliszokban játszódik, mint New York vagy Los Angeles, a vasárnap és hétfőn vetített versenyfilmek közül kettő a vidéken élők alulreprezentált életét mutatja be, kettő pedig a globalizált világ útvesztőjében elvesző magányos különcökről szól.

Tovább »
Vajda Judit: Magányos szívek klubja

Napjainkban számos technikai eszköz áll rendelkezésünkre, amely mind azt szolgálja, hogy kapcsolatot alakítsunk ki és tartsunk fenn egymással — mégsem volt a világtörténelemben soha korábban olyan időszak, amikor az ember magányosabb lett volna. Ezt a magányt fogalmazták meg a szeptember 9-én startolt CineFest első két napjának filmjei is.

Tovább »
Váró Kata Anna: Jameson CineFest ajánló

Vége a nyári szabadságnak, megszólalt már az iskolacsengő, az egyetemeken pedig épphogy befejeződik a tantárgyfelvétel, amikor a 13. Jameson CineFest megnyitja kapuit. Hazai viszonylatban ideálisabb aligha lehetne az időpont, az viszont talán már kevésbé köztudott, hogy a nemzetközi fesztiválkalendáriumban piros betűs ünnepeknek számító rangosabb mustrákhoz viszonyítva is remek az időzítése a miskolci fesztiválnak. Az, hogy évek óta Berlin, Cannes, Karlovy Vary, Velence, Toronto és az amerikai függetlenfilm Mekkájának számító Sundance Filmfesztivál java látható a miskolci Művészetek Házában, a programszervezők éles szeme mellett szeptemberi dátumának is köszönhető.

Tovább »
„talán még a tavalyinál is sokszínűbb”

Az elmúlt évben a fesztiválon volt a premierje a Volt egyszer egy vadnyugat digitálisan felújított rendezői változatának és ennek kapcsán merült fel Claudia Cardinale meghívása. Idén a világhírű lengyel rendező, Krysztof Kieślowski halálának 20. évfordulójáról emlékezünk meg a CineClassics program keretében. Legismertebb művének, a Három szín-trilógiának a bemutatásával tisztelgünk előtte és a Három szín: Kék című film főszereplője Juliette Binoche, aki rövid bevezetőt fog mondani a vetítés előtt és feleleveníti a filmmel kapcsolatos munkájukat Kieslowskival.

Tovább »
Váró Kata Anna: Macbeth

A film páratlan szemléletességgel ábrázolja Macbeth felemelkedését. A történet elején Macbeth még a szabad ég alatt, a csatamezőn alszik a többi katonával együtt, majd vendégsátrakból és faépítményből álló otthonába tér haza, királlyá koronázása után már tekintélyt parancsoló kővár illeti trónteremmel, tágas csarnokokkal és fejedelmi hálóval. Ezzel párhuzamosan szólal meg lelkiismerete, és ennek nyomán kerítik egyre inkább hatalmukba elméjét a véres tettek szülte látomások.

Tovább »
Vári György: Idegen Auschwitzban

A gyermekgyilkosság paradigmatikus eset: jelzi, hogy a Holokauszt lényege a puszta születés halálos bűnné nyilvánítása. Az aggastyánokon is ezért — puszta megszületésük bűnéért — hajtják végre a halálos ítéletet. Auschwitz világrendje: kivételes állapot. A törvény tartós, világteremtő érvényű felfüggesztése. Ennek a világnak válnak polgárává a Sonderkommando tagjai: megvan a helyük benne arra az időre, amíg szükség van rájuk. Ebben a világban a halottak eltemetése: téboly, őrültség és lázadás, amely okkal válthat ki értetlenséget és indulatot. Innen indulunk: egy érkező magyar transzport kezelésétől, a gördülékenyen előállított tömeghalál előteréből, ahol Saul Ausländer és barátai ténykednek. Nincs kívüle semmi térben és nincs sem előtte, sem utána semmi időben sem, egészen a film végéig.

Tovább »
Bazsányi Sándor: Úgy, amilyen

Miközben Nemes Jeles László kivételesen nagyszerű filmjét nézem, folyamatosan Kertész Imre Kaddisának vezérdallama jár a fülemben: „»Nem« — mondtam rögtön és azonnal, habozás nélkül és úgyszólván ösztönösen, mert egészen természetes immár, hogy ösztöneink ösztöneink ellen működnek, hogy úgyszólván ellenösztöneink működnek ösztöneink helyett, sőt gyanánt…”

Tovább »