friss műút

Legfrissebb

Vers

Nyilas Atilla: A Kaspersky Virus

Az egyetlen HIV-vírus, a vírus meg kell
A név minden vírus:
A vírusok és a vírus
Azonban a vírus nem tud rajta.

Akkor azt gondolta: nincs vírus nem létezik
De még lehet, hogy egy vírus?
Lezárása a vakok Vírusként vírus
Bechettouirusu megundorodtan vár.

Tovább »
András László: Nem fontos

…Ha néha mégis
beszélgetsz velem, mert neked is
szükséged van beszélgetésre néha,
akkor is csak a fontos dolgaidról tudunk
beszélgetni, semmiségekről, melyek
nem fontosak, sohasem.

Tovább »
Kustos Júlia: gyermekláncfű

húszéves vagyok. ismerem a halált.
mégis, mint egy rossz gyerek,
guggolva egy omladékfal mellett,
ki tíz centi félelmet és rettegést talált,
gyomokat tépve túrom szét a

védtelen hangyák
védtelen hadát.

Tovább »
Hal Sirowitz: A lustaság művészete

Úgy látszik, egyetlen dolog ragadt rád a kollégiumban,
hogy hogyan kell lustának lenni, mondta apám.
Mert otthon nem erre neveltünk, az egyszer biztos.
Ha tanultál volna amerikai történelmet,
bizonyára feltűnt volna, hogy az alapító atyáink
egyetlen helyen sem hivatkoznak rá az alkotmányban.
Sehol sincs leírva, hogy jogod van lustának lenni…

Tovább »
Nyilas Atilla: Etűd

Ezek a drága gyerekek.
Ezek a drága, drága gyerekek —
csinálj rendet.

Ezek a drága gyerekek,
ezek a drágák —
fejezz be valamit.

Tovább »
Kustos Júlia: egy pont

álmomban a láp fölött
gőz száll, városok vesznek bele,
s én sárember vagyok.
otthon is lehetnék, mondhatnám
annak ezt a tüdőtépő sétát,
ahol a bokrok horzsolása,
a pernye tapadása
sejtekben elnyúlva
bölcsőként ringat el.

Tovább »
Can Togay János: Látogatóban Kantnál

Az ebédlő félhomálya. A mester az asztalfőnél.
Húga, akit magához fogadott, nem ülhet egyelőre
az asztalnál, csak a falhoz tolt széken foglal helyet.
A többi vendég: Wasianski, Green — Kant ez utóbbihoz
rendszerint délutánonként átjár — közé óvatosan
magam is odaletelepszem.

Tovább »
Hal Sirowitz: Morzsák

Ne egyél többet a szobádban, mondta anyám.
Ha csak nem akarsz még több bogarat magadnak.
Akik pontosan az olyan alakok miatt szaporodnak,
mint amilyen te vagy. Egyébként éhen pusztulnának.
Különben is, kit akarsz boldoggá tenni,
egy maroknyi hangyát, vagy az anyádat?
Mit adhatnak ők neked, amit én nem?
Semmit, hiszen nincsenek érzéseik.

Tovább »
Láng Orsolya: A császárné panasza

Az esetlegesség jelöli ki útjukat
olyan biztos kézzel, mint ahogy
sebbe fut a kés másodszor is.

Mindegy, milyen irányból hívja fel
magára a lesújtó pillanatot
a figyelem.

Tovább »
Nyirán Ferenc: Kentaur, a megalkuvó

Bemerészkedett a városba, egy messzi,
délre eső tartomány fővárosába, ott dobogott
patáival a középkori kockaköveken, nézte a
pompás épületeket, az elegáns luxusüzleteket,
éttermeket, kávézókat, a gyönyörű latin lányokat
és férfiakat, miközben sóvárgott saját hegycsúcsaira,
erdeire, vágyott a magasba és a magányra, így
jutott a több száz márványlépcsőn fel az égig…

Tovább »