180 km

Napló Miskolc és Borsod–Abaúj–Zemplén Megye kulturális életéről
Vezeti: Méhes László

Párizstól Moldváig

Fülep Márk fuvolaművész Párizstól Moldváig című lemezbemutató hangversenyét a miskolci Minorita templomban hallhatta a közönség. A koncert programja a lemez szólódarabjainak műsorából állt: magyar flótadallamokból, moldvai tilinkódallamokból, továbbá klasszikus szerzők — Boismortier, Telemann, Bach, Debussy, Zahnhausen, Mozart és Láng István — műveiből. Első lemezéről a fuvolaművész elmondta: „a Párizstól Moldváig lemez megjelenéséhez Dr. Várhelyi Krisztina által sok miskolci támogatóra leltem. A lemezzel szándékomban állt tükrözi azt a gazdag zenei világot és a stílusok sokféleségét, amely az egyetemes zenekultúra és fuvolaművészet gerincét alkotja.”
(Párizstól Moldváig — Fülep Márk lemezbemutató koncertje, Miskolc, Minorita templom, 2009. december 20.)

Advent a „Bartók+Európa 2010” jegyében

Adventi hangversennyel búcsúztatta a „Bartók+...” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál a „Bartók+Bécs 2009” rendezvénysorozatot. A koncert szólistái nemzetközi hírű fiatal énekesek voltak: a francia szoprán, Manon Strauss Evrard; az orosz Alekszej Kudrja, aki első helyezést kapott az Operalia 2009 — Plácido Domingo Nemzetközi Énekversenyen; valamint a cseh származású bariton, Filip Bandžák. Az esten közreműködő Miskolci Szimfonikus Zenekart a Liszt-díjas karmester, Hamar Zsolt vezényelte. A műsorban Mozart, Rossini, Csajkovszkij, Gounod és Verdi operáinak részletei csendültek föl.
Bátor Tamás fesztiváligazgató a koncert előtt felidézte a 2009-es fesztivál legfontosabb eseményeit, köztük Schönberg Mózes és Áron című operájának miskolci ősbemutatóját, amelynek inspirációjára a darab karmestere, Kocsis Zoltán megírta a zenemű eddig hiányzó harmadik felvonását. Ennek világpremierje — amelyben az operafesztivál is közreműködött — 2010. január 16-án lesz Budapesten, a Művészetek Palotájában.
Jövőre, a „Bartók+...” fennállásának jubileumi évében Európa zenei kultúráját hozza el Miskolcra a rendezvény június 9–20. között a „Bartók+Európa 2010” programjaival.
(A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál gálahangversenye — 2009. december 12., Miskolci Nemzeti Színház)

Hétéves az Irodalmi Rádió

Fennállásának hetedik évfordulóját ünnepelte az Irodalmi Rádió. A Nyilas Misi Házban december 13-án tartott találkozón Zsoldos Árpád főszerkesztő adta át a legjobb előadó és a legjobb szerző díjakat, majd kortárs verseket és dalokat hallhatott a közönség a rádió előadóinak tolmácsolásában. Az Irodalmi Rádió eleinte csak az interneten volt hallható, ám az évek során határon innen és túl több rádióadón is megjelentek a műsorai. A munkatársak felolvasóesteket is szerveznek, és könyvek is megjelennek a rádió gondozásában — legutóbb az Így születik a vers című kötet, amelyet Miskolcon is bemutattak.

Kulturális közgyűlés

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SzIMA) Miskolci Területi Csoportja december 5-én tartotta közgyűlését. A testületnek az elmúlt évben végzett tevékenységéről Bodonyi Csaba elnök és Dobrik István ügyvezető elnök tartott beszámolót. A közgyűlésen az akadémia tagjává választották Csorba Piroska költőt, aki ez alkalommal tartotta székfoglaló előadását. A testületi ülés a Miskolci Galériában folytatódott, ahol a Téli Tárlat megnyitóján Máger Ágnes székfoglaló kiállítása nyílt meg. A képzőművészt ugyancsak most fogadta tagjai sorába a SzIMA.

Jubileumi Téli Tárlat

Huszadik alkalommal rendezték meg az észak-magyarországi régió egyik legnagyobb képzőművészeti seregszemléjét, a Téli Tárlatot a Miskolci Galériában. A kiállításra festménnyel, egyedi és sokszorosított grafikával, valamint plasztikával hivatásos és nem hivatásos alkotók egyaránt pályázhattak. Elsősorban olyan műveket vártak, amelyek az alapvető emberi értékekre figyelés inspirációjából születtek. Miskolc városa 2009-ben Szalay Lajosra, a magyar rajzművészet világhírű mesterére, Kossuth-díjas díszpolgárára emlékezik születésének centenáriumán. A Téli Tárlat részeként ezért Szalay Lajos emlékére tematikus pályázatot is hirdettek.
A beérkezett pályamunkákból közel százharminc alkotást állítottak ki a Rákóczi-házban, ezek közül öttagú szakmai zsűri választotta ki a díjazásra méltó alkotásokat.
Tíz művésznek ítélték oda a szemle díjait. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium díját Szabó Attila képzőművész, Miskolc önkormányzata díját Pálfalusi Attila festőművész, Borsod–Abaúj–Zemplén Megye Önkormányzata díjat Fejér Ernő képzőművész kapta. A Miskolci Galéria díját feLugossy László képzőművésznek és Lenkey-Tóth Péter festőművésznek ítélték. A díjazottak listáján szerepel továbbá Ocsenás Béla festőművész, Bukta Imre, Rézművesné Nagy Ildikó, Rácmolnár Sándor, Koronczi Endre és Tábori András képzőművész.
A Téli Tárlathoz kapcsolódóan a Miskolci Galéria kistermében nyitották meg Máger Ágnes festőművész akadémiai székfoglaló kiállítását.
(Téli Tárlat — Miskolci Galéria, Rákóczi-ház; 2009. december 5 – 2010. január 16.)

Kiváló minősítésű művészeti fesztiválok

A Magyar Fesztiválszövetség 2009-ben első alkalommal értékelte a hazai művészeti, folklór és gasztronómiai fesztiválokat. A szövetségnél regisztrált rendezvények közül a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján a testület szakmai bírálóbizottsága 70 rendezvényt érdemesített arra, hogy tevékenységét véleményezze. A régió fesztiváljai közül az elsők között kapott kiváló minősítést a „Bartók+...” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, a CineFest — Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja és a Zempléni Fesztivál. A rendezvények a jövőben használhatják a „Kiváló minősítésű művészeti fesztivál” címet.

Fecske-kötet

Istenes verseit gyűjtötte egy könyvbe Akinek arcát viselem címmel Fecske Csaba. A kötetben már korábban publikált és új írások is vannak, melyekhez Máger Ágnes készített illusztrációt. A versekről a könyv ajánló soraiban Jókai Anna úgy fogalmaz: „egyenes vonalban találnak célba: az olvasó személyiségének kellős közepébe. A sorok — mint a vihartól már csendesült tengerek hullámverése — átmossák a napi hulladéktól szennyezett tudat-partokat. Istennek beszélnek, az Ő szegény kis embereiről, s a szegény kis embereknek beszélnek az ő rejtőzködő Istenükről...”

Fesztiváltámogatás

Az „Év Fesztivál Támogató Önkormányzata” címet kapta meg Miskolc városa, amely 2009-ben 200 millió forinttal járult hozzá a rendezvényekhez. A Magyar Fesztiválszövetség elismerését a szövetség kecskeméti közgyűlésén, november 20-án vette át a város nevében Ádám Ibolya, a kulturális és vendégforgalmi osztály vezetője.

Múzsák kertje

A miskolci Feledy-ház udvarán létrehozták a Múzsák kertjét. E helyen azokra a kiemelkedő alkotóművészekre emlékeznek majd, akik értékteremtő munkájukkal meghatározó módon gazdagították Miskolc szellemi és tárgyi örökségét. Egy emlékfal kialakításával, neveik felsorolásával tisztelegnek a már elhunyt művészek előtt. Az eseményt a Múzsák kertjének kezdeményezői — a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportja, a lillafüredi István Nádor Borlovagrend és a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum — alapító okirat aláírásával és faültetéssel tette emlékezetessé.

Ladislav Sitenský Prágája

A napokban 90 éves korában elhunyt Ladislav Sitenský fotóművész Ifjúkorom Prágája című kiállítása a cseh főváros egykori, a XX. század első felében átélhető légkörét érzékelteti. A miskolci tárlat csupán kis ízelítőt adhat a félmillió negatívot és több tízezer nagyítást tartalmazó fotóarchívum tulajdonosának alkotásaiból. Felvételeit a művészi értékük, sajátos látásmódjuk és etikai töltetük okán azonban méltán sorolják a XX. század fotóművészeti termésének javához.
(Ladislav Sitenský: Ifjúkorom Prágája — fotókiállítás, Miskolci Galéria Rákóczi-ház, 2009. november 18–28.)

Kiváló minősítésű fesztiválok

A Magyar Fesztiválszövetség 2009-ben első alkalommal értékelte a hazai művészeti, folklór- és gasztronómiai fesztiválokat. A szövetségnél regisztrált rendezvények közül a testület szakmai bírálóbizottsága 70 rendezvényt érdemesített arra, hogy tevékenységét véleményezze. A 25 kiválónak talált között két miskolci is van: a „Bartók+...” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál és a CineFest — Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja, de elismerték a Zempléni Fesztivál tevékenységét is. A jövőben mindhárom rendezvény használhatja a „Kiváló minősítésű művészeti fesztivál” címet.

Beethoven-koncert: Miskolc, Kassa, Kolozsvár

A kelet-európai rendszerváltozás 20. évfordulójáról nagyszabású Beethoven-koncerttel emlékezik meg a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, a Kassai Állami Színház és a Kolozsvári Magyar Opera. Az Emlékezés Beethovennel az 1989-es eseményekre címet viselő hangverseny első állomása Miskolcon a „Bartók+Bécs 2009” volt Nagy Imre mártír miniszterelnök újratemetésének napján. A második Kassa, ahol a határon átnyúló együttműködéssel létrehozott produkciót november 16-án, az 1989-es prágai „bársonyos forradalom” előestéjén mutatták be. Az Európai Unió támogatását élvező koncertsorozat utolsó állomása december 22-én a Kolozsvári Magyar Operában lesz. Azon a napon, 1989-ben, a romániai forradalom idején 22-en haltak meg a városban. A koncerttel rájuk emlékeznek majd.

Miskolci Filmalap

Ötmillió forintos alaptőkével Észak-magyarországi Regionális Filmalapot hozott létre a Miskolc Holding Zrt., amelynek szakmai irányításával a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál és a Cine-Mis Nonprofit Kft. szakembereit bízták meg. A Miskolci Filmalap célja, hogy elősegítse a régió film- és televíziós gyártását, bemutassa és megszervezze a filmek speciális igényeihez alkalmazkodó szolgáltatásokat. Feladatuknak tartják emellett a vizuális oktatás lehetőségeinek összehangolását, kutatható filmarchívum létrehozását a CineFestre beérkezett több ezernyi filmre alapozva, továbbá a filmes szakmai események és fesztiválok támogatását is.

Egy nap, három kiállítás

Szent Márton napjához kötődően idén első alkalommal rendezték meg a Múzeumok Őszi Éjszakáját november 14-én. Az idén alapításának 110. évfordulóját ünneplő Herman Ottó Múzeum gazdag programkínálattal készült a debütáló rendezvényre. A papszeri kiállítóépületben Mobil-Kor-Történet címmel nyílt tárlat, amely a mobiltelefónia alig 80 éves múltját, illetve annak másfél évtizedes magyarországi kapcsolódási pontjait összegzi. Új tárlat várta a látogatókat a folyosógalériában, ahol a szlovákiai magyar képző- és fotóművész, Nagy Enzo Zoltán alkotásait mutatják be. Lőrincz Gyula — Múzsa című, a Miskolci Galériával közösen szervezett — festészeti kiállítását ugyancsak ekkor ajánlották a közönség figyelmébe.
(Mobil-Kor-Történet; Enzo Zoltán fotói; Múzsa — Lőrincz Gyula kiállítása, Herman Ottó Múzeum Kiállítóhelye, 2009. november 14.)

Kis adótörténet

A magyar televíziózás hőskori történetében mérföldkő volt a miskolci TV-adó átadása. Az avasi szőlőültetvények között felállított lakókocsiba telepített, 50 wattal sugárzó adó 1959. november 11-én kezdte meg működését, harmadikként az országban. Az ötven évvel ezelőtti eseményt felidézve Kis adó, nagy történelem címmel kiállítást nyitottak meg az avasi posta épületében található hírközlési múzeumban, ahol ma is látható az a TV-adó, amelyet fél évszázaddal ezelőtt helyeztek üzembe.
(Kis adó, nagy történelem, Hírközlési Múzeum, Teletár, Miskolc-Avas, 2009. november 11.)

Iparvágány III.

Az Iparvágány, a Miskolci Galéria komplex kulturális örökségvédelmi projektjének zárókiállítása, az Egyszer volt, hol nem volt: Acélváros címen megnyílt tárlat az 1950-es, 60-as évek miskolci valóságát mutatja be. A képes és írott kordokumentumokból összeállított, kultúrantropológiai szemléletű tárlaton épületekről, terekről, lakóházakról készült fotók, személyes emlékek, valamint újságok, újságcikkek és használati tárgyak elevenítik fel a korabeli városlakók életét.
(Iparvágány III. — Egyszer volt, hol nem volt: Acélváros; Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, 2009. október 29 – november 28. )

A rajzművészet kora

Az egyik legjelentősebb mai hazai magángyűjtemény, az Antal–Lusztig Gyűjtemény egyedi grafikai anyagából látható reprezentatív tárlat a Miskolci Galériában. A kollekció különlegessége, hogy Csontvárytól, Ferenczy Károlytól Kondor Béláig megtalálható benne a korszak legfontosabb alkotóinak egy-egy alkotása. A kiállítás kurátora, Jurecskó László a tárlathoz írt tanulmányában a rajz önálló művészeti ággá válása kapcsán a grafikagyűjtés kiemelkedő alakjairól is ír. Köztük Lusztig Sámuelről és unokájáról, Antal Péterről, akiknek kollekcióján keresztül bemutatható nemcsak a magyar rajzművészet talán legjelentősebb korszaka, hanem a gyűjtői hagyomány is.
(Az Antal–ł;Lusztig Gyűjtemény legszebb rajzai — Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, 2009. október 22 – 2010. március)

Barcelonai arany Marton Évának

Aranyéremmel tüntette ki Európa egyik vezető operaháza, a barcelonai Gran Teatre del Liceu Marton Éva operaénekest, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál egykori művészeti vezetőjét, Miskolc díszpolgárát, akinek tevékenységét miskolci Múzsa-díjjal is elismerték. A művésznő a díjat olyan neves előadókkal egyetemben kapta meg, mint Edita Gruberova, Jelena Obrazcova, Dolora Zajick, José Carreras és Juan Pons. Aranyérmet a barcelonai operaház legutóbb 1979-ben adott át, az elismerést akkor Plácido Domingo kapta.

Kossuth-levél Amerikából

Egy Kossuth Lajos által 1852-ben, angol nyelven írt levelet adományozott a monoki Kossuth Lajos Emlékháznak az Egyesült Államokban élő, miskolci származású Stephen Windsor. A levelet Kossuth amerikai körútjának befejezését követően írta W. T. Coggshall újságírónak, aki a New York Tribune riportereként tudósított a kormányzó amerikai tevékenységéről. Az emlékházban kiállított, nemzeti kincsnek számító dokumentum mellett olvasható annak magyar fordítása, valamint a hitelességét igazoló, Katona Tamás történész által készített szakvéleményt is.

Múzsa-díj a musicalénekesnek

A Múzsa-díjat odaítélő szakmai kuratórium nyilvánosságra hozta, ki kapja az életműért járó elismerést. A döntés Kamarás Máté musicalénekesre esett, akinek a kitüntetést 2010 januárjában a Kultúra Napjához kapcsolódóan adják át. A grémium döntésével a fiatal művész nemzetközi ismertségét és elismertségét értékelte. Kamarás Máté a magyarországi produkciók mellett egy évtizeden át játszott a Theater an der Wien társulatában, és rendszeresen lép fel Japánban is.
A Múzsa-díjat 2009-ben a Miskolci Galéria, korábban a Miskolci Nemzeti Színház és közönsége, a Szinvavölgyi Néptáncműhely, a Miskolc Dixieland Band, Marton Éva operaénekes, Kovács László a Miskolci Szimfonikusok művészeti vezetője, elsőként pedig Müller Péter Sziámi, a „Bartók+...” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál ötletgazdája kapta meg.

Kollektív Ház ’79–’09

A XX. század végi magyar építészet egyik legkarakteresebb építészcsoportja volt a Miskolci Építész Műhely, amely 1976 és 1990 között az ÉSZAKTERV építészeti tervező vállalaton belül működött. Tevékenységüket akkor kezdték, amikor még javában tartott Miskolc átalakítása a szocialista városépítés szellemében. Ebben a közegben épült fel Bodonyi Csaba, a csoport vezetőjének tervei alapján az akkori Magyarország egyetlen kollektív háza, amelybe a fiatal építészek — Teampannon lakóegyesület néven — 1979-ben költöztek be. A házbeli élet összefonódott a korabeli alternatív szellemi irányzatokkal, a közös alkotói gondolkodással. A Kollektív Házat, amelyben a mai magyar kortárs építőművészet legismertebb alakjai éltek hosszabb-rövidebb időn át egészen az 1990-es évek elejéig, programsorozattal idézték fel a Miskolci Galériában.
A közösség szellemiségét felelevenítő kiállítás — amelyet Plesz Antal, a hazai építészeti gondolkodás iskolateremtő személyisége nyitott meg — installációkon, tárgyi emlékeken, és a Kollektív Házban dolgozó építészek munkásságának bemutatásán keresztül engedett betekintést három évtized építészettörténeti, társadalmi és kulturális életébe. Az ezt követő konferencián a Miskolci Építész Műhely történeti áttekintésen túl az egykori házlakók — többek között Bodonyi Csaba, Rostás László, Rudolf Mihály, Ferencz István és Golda János — építészeti gondolkodásmódjáról és jelenlegi munkáiról is szó esett. Az avantgárd kultúra a Kollektív Házban elnevezésű, a Kondor-teremben tartott program a ’80-as évek alternatív zenei és mozgóképes kísérleteit mutatta be Hajas Tibor és a Bizottság zenekar archív anyagain keresztül, de ezen az estén tartotta Weber Kristóf zeneszerző Zene zenéhez című darabjának ősbemutatóját is. A továbbiakban Zenék, szövegek címmel Nagy László Medvezsoltár című művét és Csontváry-filmjét láthatta a közönség, amely a Kollektív Ház holdudvarával is megismerkedhetett. A rendezvénysorozat a Kollektív Ház második generációjának kamarakiállításával zárult.
(Kollektív Ház, Miskolc, 1979–2009 — Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, 2009. október 3 – november 21.)

Drámanap Spiróval és Gorkijjal

A magyar dráma napján, szeptember 21-én Spiró György író volt a Miskolci Nemzeti Színház vendége. A kortárs drámaíróként is elismert szerzővel Jenei László író főként színdarabjairól beszélgetett, külön kiemelve közülük a Prah című komédiát, amely novemberben Miskolcon is színre kerül. A darab hangulatáról felolvasószínházi formában az előadás két szereplője, Müller Júlia és Korognai Károly adott ízelítőt.
A színházbarátok másnap, szeptember 22-én benézhettek Makszim Gorkij Éjjeli menedékhely című színművének próbájára. A Lévay Adina rendezte előadás bemutatója október 9-én lesz.

6. CineFest

Finn film, a Miika Soini rendezte Thomas kapta a hatodik Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja, a miskolci CineFest 2009 fődíját, a Pressburger Imre-díjat. Az öregedést pátosztól mentes formában ábrázoló alkotás elnyerte a Nemzetközi Filmklub Szövetség díját is. A CineFest különdíját az Utolsó idők című munkájáért Mátyássy Áronnak ítélték oda, míg A jövő reménysége-díjat — továbbá a diákzsűri díját is — Felméri Cecília kapta erotikus meséjéért, a Kakukkért. A kisjáték- és kísérleti film kategória fődíjasa a Schautag rendezője, Marvin Kren lett, míg a legjobb animációs filmnek a Sam’s Hot Dog ot, David Lopez Retamero művét találták. A legjobb dokumentumfilmnek járó elismerést a Złota Rybka (Goldfish) című munkájáért Tomasz Wolski vehette át, a nemzetközi kritikusi zsűri díját pedig Duncan Jones kapta a Moon című filmért. A Duna Televízió különdíját a Senal de Vida (Sign of Life) filmjéért Diana Penaloza vehette át, a PORT.hu különdíját pedig Osgyáni Gábornak ítélték a Hatszáz év után az első című dokumentumfilmért.
Az idén szeptember 11–20. között megrendezett filmes találkozón életműdíjat kapott a több Kieslowski-filmben és hollywoodi produkcióban közreműködő Sławomir Idziak lengyel operatőr kapta, aki mesterkurzust is tartott a fesztivál idején Miskolcon.
A filmmustrán rendezett Pressburger-konferencián az Oscar-díjas Emeric Pressburgerre emlékezett unokája, Kevin Macdonald. A fesztiválon emellett workshopot rendeztek a húsz évvel ezelőtti rendszerváltást feldolgozó filmekről, míg az idén elhunyt Bacsó Péter filmrendezőnek ritkán vetített filmjeiből retrospektív válogatást láthattak az érdeklődők.

Nagy Kunszt 3.

Egészen kis tájak címmel nyílt tárlat a Miskolci Galéria Petró-házában, a Nagy Kunszt Kortárs Képzőművészeti Tanulmányi Múzeumban. A Nagy Kunszt-sorozat újabb tárlatán, amelyen a látottakat múzeumpedagógusok segítségével közösen dolgozzák fel a kiállításra érkezők, Barakonyi Szabolcs, Bukta Imre, Fabricius Anna, Gyenis Tibor, Horváth Kinga, Szabó Benke Róbert, Szépfalvi Ágnes és Varga Éva munkái láthatók.
(Egészen kis tájak — Nagy Kunszt-sorozat, Miskolci Galéria, Petró-ház,; 2009. szeptember 15 – december 31.)

Gaál Franciska Hollywoodja

Az 1920-as évek magyar színházi kedvencét, majd nemzetközi filmcsillagát, Gaál Franciskát idézi a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban megnyílt Többkerekesgyerekesszerepes Fruska című tárlat. A CineFest Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiváljához kapcsolódó kiállítás — amelynek címét Karinthy Frigyestől kölcsönözték a tárlat rendezői — fényképek, újságcikkek, eredeti dokumentumok és filmrészletek segítségével mutatja be a színésznőt. Gaál Franciska az 1930-as években futott be nemzetközi karriert: a német filmekben elért sikerei után Hollywoodba szerződött, ahol három film főszerepét is eljátszotta. Felívelő pályafutásának a II. világháború vetett véget, a világégés után sem a filmhez, sem a színpadra nem talált vissza.
(Többkerekesgyerekesszerepes Fruska — Színháztörténeti és Színészmúzeum, 2009. szeptember 11 – október 10.)

Dottore-díjas Botrány

A nyíregyházi Vidor Fesztivál Dottore-díját, amelyet a legzajosabb sikert arató bohózatért ítél oda a találkozó zsűrije, 2009-ben a Miskolci Nemzeti Színház előadása, a Botrány az operában című produkció nyerte el. A díjat Szirtes Gábor, a darab rendezője vette át a fesztivál zárónapján, szeptember 5-én a Móricz Zsigmond Színházban tartott gálán. Érdekesség, hogy Ken Ludwig háromszoros Tony-díjas vígjátékát augusztus 30-án, Nyíregyházán adta elő negyvenedik alkalommal a miskolci társulat. Az előadásban Vida Péter, Pap Lívia, Bakai László (Jászai-díjas), Kerekes Valéria, Homonai István, Jancsó Dóra és Molnár Anna mellett a rendező, a Jászai-díjas Szirtes Gábor is szerepel.

Baranyay–Halász

Baranyay András Főutak és elágazások, valamint Halász Károly Pszeudo video (fotó alapú művek a hetvenes évektől) című kiállítása szeptember 17-től látható a Miskolci Galériában. A tárlat finisszázsán, október 15-én a művekről Szilágyi Sándor fotóművészeti író beszél.
(Baranyai András és Halász Károly kiállításai — Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, 2009. szeptembber 17 – október 15.)

Halmy

Halmy József festő, grafikus Miskolcnak adományozott rajzaiból nyílt kiállítás a Miskolci Galériában. A kiállítást Vass Tibor József Attila-díjas költő nyitotta meg. (Halmy József kiállítása — Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, 2009. szeptember 17 – október 10.)

Műhelybeszélgetések II.

Folytatódik a miskolci Művészeti Szabadegyetem, a Műhelybeszélgetések-sorozat 2009 őszén. A Szépmesterségek Alapítvány, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportja és a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum támogatásával megvalósuló találkozókon a felkért előadók egyrészt a művészet társadalmi szerepéről, koronként változó arcáról, a kortárs művészet helyzetéről, céljairól, másrészt a nevelésben betöltött szerepéről beszélnek saját alkotói, kutatói, pedagógiai munkásságuk alapján. A kéthetente, szerda este 18 órától a Feledy-házban tartott rendezvényen Dobrik István művészettörténész beszélget a meghívottakkal: Nagy T. Katalin művészettörténésszel (szeptember 16.), Rudolf Mihály építésszel (szeptember 30.), Jenei László íróval (október 14.), Halasi Imre színházigazgató-rendezővel (október 28.), Porkoláb Tibor irodalomtörténésszel (november 11.), feLugossy László képzőművésszel (november 25.) és Vass Tibor költővel (december 9.).

Miskolcon a Bajcsa-vár

A Nagykanizsától délnyugatra, a Kanizsa-patak mocsaras völgye felett emelkedő homokdombon 1578-ban emelték azt a Bajcsa-várként emlegetett erődítményt, melynek építési és fenntartási költségeit annak idején a stájer rendek biztosították. A terület 1995 és 2001 közötti feltárása során rendkívül gazdag és sokoldalú leletanyag került elő, amely 1578 és 1600 közé, a vár fennállásának idejére datálható. Magyarországon ebből a korból és ebből a típusból ez az egyetlen teljesen feltárt vár, amelynek ráadásul az építésével kapcsolatos iratok nagy része is fennmaradt a Grazi Tartományi Levéltárban. A leletekből rendezett kiállítás időrendi és logikai sorrendben vázolja a vár építésének történetét, a vár őrségének mindennapjait. Külön tárlók mutatják be a különleges, egyedi tárgyakat, amelyek közül kiemelkednek az olasz fajansz edények, a finom kivitelű üvegpoharak, vagy a ritkán előkerülő bronz toll- és tintatartó készlet.
(Bajcsa-vár — Herman Ottó Múzeum Kiállítási Épülete, 2009. szeptember 18 – november 22.)

CineFest versenyprogram

Augusztus végére összeállt a 2009-es CineFest, a Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiváljának teljes versenyprogramja. Idén 45 országból több mint 400 filmet neveztek a meghirdetett öt kategóriában: nagyjátékfilm, kisjáték- vagy kísérleti film, dokumentumfilm, animációs film, illetve a speciális szekcióban, amely a Fókuszban a nő címet kapta. A beérkezett munkák közül 77 alkotást vetítenek le Miskolcon a Művészetek Házában szeptember 11. és 20. között.

A diósgyőri Az Év Fotóművészeti Alkotócsoportja 2009

Az első dagerrotípia elkészítésének módját 1840. augusztus 29-én mutatta be Vállas Antal matematikus, fizikus és földrajztudós a Magyar Tudós Társaság ülésén. A 2003 óta a Magyar fotográfia napjának kinevezetett naphoz kötődően idén — a hazai és nemzetközi fotókiállításokon elért eredményei alapján — a Diósgyőri Vasas Fotóművészeti Kör nyerte el a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Szövetsége által kiírt, az Év Fotóművészeti Alkotócsoportja kitüntető címet.

Színház és szimfonikusok

Évadnyitót tartott augusztus utolsó hetében a Miskolci Nemzeti Színház társulata és a Miskolci Szimfonikus Zenekar.
A színház a 2009/2010-es évadban tizennégy bemutatóval várja a közönséget. A Nagyszínházban látható lesz Gorkijtól az Éjjeli menedékhely, Barta Lajos Szerelem című drámája, a Hotel Menthol musical, egy Mozart-opera, a Cosi fan tutte, illetve Lehár Ferenc Mosoly országa című operettje. A Kamaraszínházban mesedarabbal nyitnak, Szilágyi Andor Leánder és Lenszirom című művével, a továbbiakban Az őrült nők ketrece, a Közjáték Vichyben, valamint az Apácák című kamaramusical lesz látható itt. A Játékszínben Spiró György Prah című komédiáját, Martin McDonagh Leenane szépe, valamint Krámer György Rómeók és Júliák című táncdarabját adják elő.
A társulati ülésén emlékeztek a közelmúltban elhunyt társulati tagokra is: Somló Ferenc érdemes művészre, és Pindur Istvánné nézőtéri felügyelőre.
A Miskolci Szimfonikus Zenekar az évadnyitóval egyidőben már megkezdte a munkát: a zenekar Weiner Leo-sorozatának újabb lemezfelvételére készülnek. Az évadban az együttes első vendége a Budapest Klezmer Band lesz, közös koncertjükön a tradicionális jiddis népzene és a komolyzene találkozásának lehet tanúja a hallgatóság. A zenekar a szokásos három bérletsorozatban számos különleges hangversenyt kínál. Miskolcra látogat többek között a magyar származású svájci karmester, Thomas Herzog, de koncertet ad Rolla János, a Liszt Ferenc Kamarazenekar alapító koncertmestere és Ránki Dezső zongoraművész is. A szezon első KLAZZ-koncertjére kiváló dzsesszmuzsikusokkal készülnek. A hangversenyen a tervek szerint Babos Gyula, Borbély Mihály, Berki Tamás, Balázs Elemér, Dés László, Fekete-Kovács Kornél, Oláh Kálmán és Ifj. Szakcsi Lakatos Béla lép föl a Miskolci Szimfonikus Zenekarral.

Miskolci Kamarazenei Nyár

A Miskolci Kamarazenei Nyár augusztus 24–28 között, az Európa Házban és a Deszkatemplomban tartott programsorozatának koncertjeivel idén három zeneszerzőre emlékeztek: Joseph Haydn halálának 200., J. F. Händel halálának 250., és F. Mendelssohn születésének 200. évfordulójára. A koncerteken hagyományosan elsősorban miskolci fiatal zenészek álltak a közönség elé: a Musicus Civitatis, a Ritornell trió, Némethi Zsófia zongoraművész, valamint az EMIK vonósnégyes. A meglepetés-vendég az Amerikából érkezett Randall Scotting kontratenor volt, de vendégként lépett fel a Fischer Annie-ösztöndíjas Győri Noémi fuvolaművész is.

Tárgy, funkció

A Miskolci Galéria Alkotóházában megrendezett idei Miskolci Művésztelep tematikája — a kurátor, Szabics Ágnes képzőművész koncepciója alapján — az „objekt”, a formával rendelkező, funkcióval azonban csupán kritikai értelemben rendelkező tárgy volt. Erről alkottak fogalmat — és képet vagy tárgyat — a meghívott alkotók. A művésztelepen készült munkákból a galéria Rákóczi-házában nyílt kiállítás. A tárlaton Karácsonyi László Attila, Kokesch Ádám, Szász György, Szurcsik János és Tarr Hajnalka alkotásai kaptak helyet.
(Objekt — a VIII. Miskolci Művésztelep kiállítása; Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, 2009. aug. 25 – szept. 26.)

Tokaji Írótábor 37.

Élő nyelv, élő irodalom — Hagyomány és kihívások címmel rendezték meg a 37. Tokaji Írótábort augusztus 12–14 között. A tanácskozásoknak és a kiállításoknak hagyományosan Tokaj adott otthont, de Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából Széphalomra, a Magyar Nyelv Múzeumába is ellátogattak a részvevők, ahol megemlékeztek a nyelvújítás vezéralakjáról, Kazinczy Ferencről.
A tábor témájához kapcsolódva a plenáris és a szekcióüléseken szó esett többek között az anyanyelv kapcsán a nemzeti önismeretről, a nyelvművészetről és a nyelvbűvészetről, a kortárs irodalom nyelvhasználatának jellegzetességeiről.
A Tokaji Esték-sorozatban a Műút legújabb lapszámát Zemlényi Attila főszerkesztő mutatta be a Veresszekér Fogadóban. A laphoz kötődő alkotók közül Turányi Tamás, Kupcsik Lidi, Csobánka Zsuzsa, Deák Botond és Nyilas Atilla olvasott fel műveiből.
A második tokaji estén A Vörös Postakocsi folyóiratot az alapítószerkesztő, Onder Csaba mutatta be. Estjükön a szerzőik közül Nagy Zsuka, Bódi Katalin és Barabás Zoltán kapott alkalmat a bemutatkozásra. A nyíregyházi lapot az egri Agria követte, amelyről Bertha Zoltán és Szakolczay Lajos beszélt.
A tábor utolsó napján Kazinczy és Radnóti emléktábláját avatták fel Tokajban, a Tokaji Ferenc Szakközépiskola melletti irodalmi emlékparkban. Zárásként, az összegzéseket és értékeléseket követően adták át a Tokaji Írótábor díját, amelyre idén Papp Endre irodalomtörténészt, kritikust, a Hitel szerkesztőjét találták érdemesnek.

Zempléni Fesztivál

Komolyzenei koncertek, színházi- és táncelőadások, dzsessz-esték és kirándulókoncertek várták a közönséget az idei Zempléni Fesztiválon augusztus 7–16 között, a tájegység 37 helyszínén. A gazdag programkínálat különlegessége volt egy ritkán színpadra kerülő Haydn-opera, A halászlányok (Le Pescatrici) bemutatója a tokaji Paulay Ede Színházban, a világhírű bőgős, Nabil Shehata koncertje a Budafoki Dohnányi Zenekarral a sárospataki Rákóczi-várban, vagy Sebestyén Márta istenes és világi énekekből összeállított koncertje. A rendezvény zárókoncertjét a fesztiválalapító, a Liszt Ferenc Kamarazenekar adta a sárospataki református templomban.

Sajtófotók

Képben vagyunk! címmel nyílt a XXVII. Magyar Sajtófotó Kiállítás anyagából bemutató a Miskolci Galéria Rákóczi-házában. A Határnyitás 20 éve című fotó-összeállítással kiegészített tárlatot Szalay Zoltán Táncsics- és Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter, a kiállítás rendezője nyitotta meg.
(Képben vagyunk! — Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, 2009. aug. 6 – szept. 12.)

Eurorchestries

Az Eurorchestries — Ifjú Zenekarok Európai Fesztiváljai 2009 elnevezésű rendezvénysorozat részeként Felsőzsolcán rendezték meg az Ifjúsági Zenekarok és Kórusok Nemzetközi Fesztiválja „Schengen Meridián” záróhangversenyét július 26-án este a Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft., a kassai Musica Iuvenalis Vonósegyüttes és Felsőzsolca város együttműködésével. Az Eurorchestries hét napon át tartó programjának 205 résztvevője volt. A közreműködők 19 koncertet adtak Szlovákiában és Lengyelországban, fellépéseiket pedig több mint ötezer néző látta. A fesztiválra a fiatal zenészek és énekesek öt országból érkeztek: Spanyolországból, Franciaországból, Ukrajnából, Japánból és Szlovákiából.

Gömör–Tornai Fesztivál

Torna és Gömör közel húsz, magyar és szlovák települése együttműködésével kilencedik alkalommal rendezték meg a Gömör–Tornai Fesztivált július 23. és augusztus 2. között. A programsorozaton a legkülönbözőbb művészeti ágak képviselőivel találkozhatott a közönség: a vásári komédiától az operaestig, az autentikus magyar népzenétől a képzőművészeti tárlatokig számos programot kínáltak az érdeklődőknek az Aggteleki- és a Szlovák-karsztvidék települései, Aggtelektől Jósvafőn át Rozsnyóig.

Kaláka 30

Harmincadik alkalommal rendezték meg a Kaláka Fesztivált a Diósgyőri várban. A július 9–13. közötti koncertsorozat idén is a miskolci Városháza udvarán kezdődött, ahol a házigazda, a negyven éve muzsikáló Kaláka mellett az Egressy Béni Zeneiskola Kisharang együttese, valamint a tradicionális népzenét játszó Számadó zenekar lépett fel. A diósgyőri koncertprogramban kizárólag magyar előadókat hallhatott a közönség, többek között a Csík zenekart és Lovasi Andrást, Palya Beát, a Vujicsics együttest Sebestyén Mártával, a Sebőt, az Esztenást, a Budapest Klezmert és az EtnoRom együttest, Salamon Beát és a Métát. A fesztivál alatt Szomjas György „betyárfilmjeit”, valamint a Rabló-pandúr című bábelőadást a Csodamalom Bábszínházban mutatták be. Idén is megtartották a hagyományos zenés ökumenikus istentiszteletet a belvárosi evangélikus templomban. A fesztiválhoz kapcsolódva két képzőművészeti kiállítást nyitottak: Fekete László keramikus- és szobrászművész alkotásait a Miskolci Galériában, illetve Nágel Kornél grafikusművész Radnóti-versek ihlette fametszeteit az Európa Házban.

„Bartók+Bécs 2009”

A „Bartók+Bécs 2009” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál programjában 62 előadás, köztük 17 opera került színre, míg a kiegészít rendezvények száma ennek a többszöröse volt.
Az idei fesztivál különlegessége két Schönberg-mű magyarországi ősbemutatója volt: a zeneszerző prózai darabja, A bibliai út, valamint az oratorikus opera, a Mózes és Áron, amely a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és az operafesztivál együttműködésében elsőként a Miskolcon került a közönség elé. A 2009-es program operaritkaságai közé sorolható Alban Berg két zenedrámájának előadása: a Lulut 50 éve nem állították magyar színpadra, a Wozzecket pedig utoljára 1990-ben láthatták az Operaházban. Kuriózumnak számítottak emellett Mozart, Haydn és Gluck egyfelvonásos operái, amelyeket napjainkban elvétve állítanak színpadra, valamint egy gyermekeknek szóló minifesztivál. Ez utóbbiak legfontosabb produkciói azok a Szőnyi Erzsébet-operák voltak — A didergő király és Az igazmondó juhász —, amelyeknek szereplői és zenei közreműködői miskolci iskolások voltak, a Fazekas–Istvánffy Általános Iskola és az Egressy–Erkel zeneiskola növendékei.
Az operafesztivál Joseph Haydn halálának bicentenáriumán a sokoldalú muzsikusról műveinek előadásával tisztelgett. A közép-európai országok rendszerváltásának időszakát pedig nagyszabású koncert idézte. Az Emlékezés Beethovennel az 1989-es eseményekre elnevezésű hangversenyen három országból érkezett mintegy 300 muzsikus és énekes előadásában részletek hangzottak el a Fidelio című operából, majd felcsendült a IX. szimfónia. Az előadást 2009. november 16-án Kassán, december 22-én pedig Kolozsváron ismétlik meg.
(„Bartók+Bécs 2009” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, 2009. jún. 10–21.)

Magyar Örökség lett Szabó Lőrinc költészete

Magyar Örökség-díjjal ismerték el a miskolci születésű költő és műfordító, Szabó Lőrinc költészetét. A Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében június 20-án tartott ünnepségen a laudációt Dr. Kabdebó Lóránt, a Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelyének vezetője tartotta. Az irodalomtörténész az életmű jellemzésére többek között Németh László szavait idézte: „Szellemében szép szintézisbe hozta a lelkében szunnyadó Kelet emlékkincsét s a kísérletezés, elemzés, az élmény megragadásának nyugati módszerét.” Saját értékelésében pedig úgy fogalmazott: Szabó Lőrinc költői és műfordítói életműve a magyar líra klasszikus nagyságrendű teljesítménye, a létezés egészében való személyes és nemzeti jelenlét átgondolásának poétikai alkalma. A költő Tao te king című versének szavaival: „igaz egész csak ellentéteiddel együtt lehetsz”.

Miskolci operametál világkörüli úton

A „Bartók+...” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál Opera-Rock Show-in készült felvételekből a német Nuclear Blast Kiadó gondozásában két album jelent meg júniusban. A svéd Therion 2007-es koncertjéről DVD, a holland Epica 2008-as hangversenyéről pedig dupla CD készült. A Miskolcon készült hangfelvételek a világ közel száz országában vásárolhatók meg.

Mesterművek Kovács Gábor gyűjteményéből

A KogArt Galéria tulajdonosának gyűjteménye szinte hiánytalanul reprezentálja a XIX. század romantikus, majd realista tájábrázolástól, a nagybányai iskola plain air festészetén keresztül, a XX. század első évtizedeinek különféle izmusaiba torkolló fejlődési ívet. A főművekhez szervesen illeszkednek a kiegészítő alkotások, de nem hiányoznak az igazán ritka kincsek sem, mint például Mányoki Ádám, Munkácsy Mihály, Gulácsy Lajos vagy Csontváry Kosztka Tivadar képei. A kollekció kivételes értékű darabjai id. Markó Károly és Vaszary János alkotásai, illetve Kádár Béla és Tóth Menyhért életművének válogatott darabjai.
(Képek a Kovács Gábor gyűjteményből — Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, 2009. jún. 15 – júl. 26.)

Faragó-képek az operafesztiválon

A Miskolci Operafesztiválhoz kapcsolódó képzőművészeti esemény volt Faragó Miklós festőművész, grafikus tárlata, amely a Képcsarnok Szőnyi-termében volt látható. Az Olaszországban élő művész kiállított alkotásai mitologikus alakokat, a test szépségét, valamint Mozart műveinek világát nyitották meg a nagyközönség számára — Faragó értelmezésében. A tárlat finisszázsát rendhagyó helyszínen, a felújítás alatt álló Avas Szállóban tartották, ahol egyetlen estén volt látható válogatás a művész munkáiból.
Faragó Miklós kiállítása (Miskolci Képcsarnok, Szőnyi-terem, 2009. jún.13–20.)

Lapjaink

Az északi régió irodalmi és kulturális folyóiratainak képviselői a Miskolci Galériában találkoztak június 12-én. Az ötletgazda és vendéglátó Műút szerkesztősége által szervezett rendezvényre az egri Agria, a Nyíregyházán kiadott A vörös postakocsi, a pozsonyi Kalligram, a salgótarjáni Palócföld, a szendrői Új Hegyvidék, valamint a sárospataki Zempléni Múzsa képviselői kaptak meghívást. A lapok által képviselt kulturális és szellemi értékekkel közönségtalálkozón ismerkedhettek meg az érdeklődők.

Fazonigazítás

Hogyan lesz a hamisítványból eredeti műalkotás? Erre a kérdésre a válasz a Fazonigazítás — Újjászületett hamisítványok című tárlat, amely június 10-én nyílt a Herman Ottó Múzeumban. A tárlatnak külön története van: a budapesti Nagyházi Galériába 2007-ben bevittek egy hagyatékot, amelynek nagy részben kiváló festők képeinek másolatai, gyenge reprodukciói voltak. A galériások első gondolata az volt, megsemmisítik az összes képet, ezzel is csökkentik a műtárgypiacon fel-felbukkanó hamisítványok számát. Nagy T. Katalin művészettörténész azonban új megoldást ajánlott, a művek újjászületését. A képeket kortárs képzőművészek kapták meg, akik saját habitusuk és elképzelésük szerint alakíthatták át azokat. Így született meg az utóbbi évek legszórakoztatóbb, egyben legizgalmasabb képzőművészeti anyaga, hiszen az értéktelen hamisítványokból új, eredeti műalkotások születtek. Az id. Markó Károly, Koszta József, Rippl-Rónai József, Csók István, Iványi Grünwald Béla, Vaszary János, Kádár Béla, Aba Novák Vilmos, Czóbel Béla és az európai festészet mesterei után készített hamisítványok újjáteremtői között voltak többek mellett Baglyas Erika, Chilf Mária, El Kazovszkij, ef Zámbó István, feLugossy László, Szurcsik József, Várnagy Tibor.
(Fazonigazítás — Újjászületett hamisítványok — Herman Ottó Múzeum, 2009. jún. 10 – szept. 13.)

Bohus-üvegek

Az 1970-es évek minimal art és az op art irányzataiban otthonosan mozgó Bohus Zoltán a ’80-as évek avantgárd nemzedékének meghatározó tagjává vált. Akkoriban kísérletezte ki az ipari síküveg fémgőzölésével és összeragasztásával együttesen használt egyedi technikáját, amely művészetében meghatározóvá vált. A művész hidegen geometrikus és lírai hangulatot ötvöző üvegszobrait az Enigma című kiállításon mutatta be a Miskolci Galéria.
(Enigma — Bohus Zoltán üvegművész kiállítása, Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, 2009. jún. 4 – júl. 5.)

Operakeringő

Juhász Katalin, a Miskolci Nemzeti Színház díszlet- és jelmeztervezőjének operákhoz készült munkáiból mutat be válogatást az Operakeringő című kiállítás a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban. A tárlatban az olasz operák mellett Mozart és Richard Strauss művei is megelevenednek, de megismerkedhet a közönség a tervező legutóbbi munkái közül kiemelkedő, az Állami Operaház számára a Pomádé király új ruhája bemutatójára készített rajzokkal is.
(Operakeringő — Juhász Katalin jelmeztervező kiállítása; Színháztörténeti és Színészmúzeum, 2009. máj. 6 – aug. 2.)

Bartis és Kemény

A Műút című irodalmi folyóirat legújabb számának bemutatóját a 80. Ünnepi Könyvhét miskolci rendezvényeinek idején tartották a Megyei Könyvtárban. Az est egyben A MŰÚT a könyvtárba vezet-sorozat találkozója is volt, amelynek vendége Bartis Attila József Attila-díjas író és Kemény István költő volt.
(A MŰÚT a könyvtárba vezet — II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, 2009. jún. 3.)

Art-sötétkamra

Az ország második nyilvános camera obscuráját adták át május 28-án a Miskolci Egyetemen. Az Art-Universitas Program keretében újrahasznosított és „talált” anyagokból létrehozott, kortárs művészeti alkotásként értelmezett épületben kialakított sötétkamra készítői Fabricius Anna és Gyenis Tibor voltak. A projekt részeként két hatalmas, egyenként 12 négyzetméteres fotográfiát is készítettek a főépület üvegcsarnokának falára egyetemi diákok közreműködésével.

Szász-hagyaték — állandóra

Szász Endre álma az volt, hogy az általa válogatott remekművek egy helyre kerüljenek, olyan helyre, ahol megbecsülésben és szeretetben van részük — fogalmazott Szász Lula, a képzőművész felesége a Herman Ottó Múzeum új, a Szász Endre Gyűjtemény elnevezésű kiállításának megnyitóján. A múzeum papszeri kiállítási épületben berendezett, május 16-tól látható állandó tárlatban mintegy 300 műtárgyat mutatnak be a képzőművész 500 millió forintnál is többet érő gyűjteményéből: Picasso-, Rembradt-, Dali-képeket, Szász Endre-alkotásokat, aukciókon vásárolt műtárgyakat, köztük antik ékszereket, dél-amerikai és távol-keleti szobrokat, sőt egy Marilyn Monroe-ruhát is, amely a kollekció különleges darabja.

Feledy és a kortársak

Átalakult Feledy Gyula grafikusművész állandó miskolci kiállítása. A Feledy-házban már nemcsak a művész jelentősebb munkái láthatók, hanem ezek mellett több mint harminc Miskolchoz kötődő festő, grafikus és szobrászművész alkotó művét is bemutatják itt. Az állandó tárlat emléket állít több elhunyt képzőművésznek — többek között Barczi Pálnak, Csabai Kálmánnak, Lenkey Zoltánnak, Mazsaroff Miklósnak, Pető Jánosnak, Tellinger Istvánnak, Tóth Imrének, Kunt Ernőnek —, és láthatók számos ma is aktív művész, így Jószay Zsolt, Máger Ágnes, Nagy Gy. Margit, Pálfalusi Attila, Papp László, Varga Éva és Varga Miklós munkái is.

Operakeringő

Juhász Katalin, a Miskolci Nemzeti Színház díszlet- és jelmeztervezőjének operákhoz készült munkáiból mutat be válogatást a Színháztörténeti és Színészmúzeum Operakeringő című kiállítása. A tárlatban az olasz operák mellett — a „Bartók+Bécs” Nemzetközi Operafesztiválhoz kötődve — Mozart és Richard Strauss művei is megelevenednek. De megismerkedhet a közönség a tervező legutóbbi munkái közül kiemelkedő, az Állami Operaház számára a Pomádé király új ruhája bemutatójára készített rajzokkal is.
(Operakeringő — Színháztörténeti és Színészmúzeum, Miskolc; 2009. május 6 – augusztus 2.)

A Reményi Kamarazenekar Amerikába megy

Az Egyesült Államokban, Florida államban rendezendő Summerfest zenei fesztivál nemzetközi kulturális csereprogramja révén júniusban amerikai turnéra indul a miskolci Reményi Ede Kamarazenekar. A program lényege az együttműködés: az amerikai és európai zenészek közös előadásokat tartanak Floridában, Közép- és Dél-Amerikában, illetve a támogatott zenekar szülőhazájában — így Magyarországon az Aggteleki-cseppkőbarlang hangversenytermében és a Művészetek Házában. A fellépésekre az együttes Pap László hegedűművésszel, Balogh Endre gordonkaművésszel és Renee LaBonte zongoraművésszel bővül ki, a koncertek karmestere James Brooks-Bruzzese, a Symphony of the Americas művészeti igazgatója. A hangversenyekre a barokk zenétől a latin-amerikai dallamokig válogattak, így Vivaldi, Bach, Rachmaninov és Wieniawski művei mellett Piazzola-kompozíciók, tangók, panamai és kubai dallamok is helyet kapnak műsorban. A Reményi Ede Kamarazenekar idén Orbán György műveiből ad ki egy lemezt, ennek az anyagából is játszanak majd a koncerteken.

Korok, képek, kamerák

Fotográfiatörténeti állandó kiállítás nyílt a Herman Ottó Múzeum papszeri kiállítási épületében. A Korok, képek, kamerák című tárlat alapja Dömötör Zoltán magángyűjteménye, amelynek darabjaiból több időszaki bemutatót is rendeztek már az elmúlt években. Az öt éven át látható tárlatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium Hogy unokáink is lássák... — a műszaki örökség reneszánsza elnevezésű pályázati program segítségével valósították meg.
A megnyitóval egy időben a Miskolci Fotóklub fotográfusainak munkáiból rendeztek időszaki kiállítást a folyosógalériában.
(Korok, képek, kamerák — Herman Ottó Múzeum Kiállítási Épülete, 2009. május 1-től)

Tánc, tagozatban

A Tánc világnapján, április 29-én Tánckadenciák címen tartott díszbemutatóval ünnepelte megalakulását a Miskolci Nemzeti Színház Tánctagozata. (Megalapításához hivatalosan 2008. június végén járult hozzá a város közgyűlése.)
Az est első részében Federico Garcia Lorca Yerma című drámája alapján Vajda János zenéjére Kozma Attila koreográfiáját, a második részben Wojciech Kiral Exodus című zeneművére Krámer György táncművét láthatta a közönség. Mindként darab jelmezeit Zeke Edit tervezte.
A díszelőadásra A szem muzsikája címmel egy kereskedelmi forgalomba nem kerülő CD-t adott ki a Miskolci Nemzeti Színház, amelyen írók és költők gondolatai hallhatóak a táncról a színház művészeinek tolmácsolásában.
A miskolci tánctagozathoz kapcsolódó hír, hogy a Magyar Táncművészek Szövetsége „A Táncművészetért” díjat adományozta a Harangozó-díjas Krámer Györgynek, a tagozat vezetőjének.
(Tánckadenciák — Federico Garcia Lorca: Yerma [r.: Kozma Attila]; Wojciech Kilar: Exodus [r.: Krámer György] — Miskolci Nemzeti Színház, bemutató előadás: 2009. április 29.)

Szalay-centenárium Miskolcon

Ünnepségsorozattal és kiállításokkal emlékezett meg Miskolcon Szalay Lajos grafikusművészről születésének századik évfordulóján.
A centenáriumi emléknapon, április 18-án Szalay Lajos sírjánál Dr. Dobrik István, a Miskolci Galéria címzetes igazgatója emlékezett a művészre, ezt követően emléktáblát avattak az állandó Szalay-kiállításnak helyet adó Petró-ház falán. A Miskolci Galériában két tárlatot is megnyílt ezen a napon: A magyar rajz fiatal mesterei című, Szalay Lajos és nemzedéktársainak rajzaiból és illusztrációiból összeállított reprezentatív tárlat a Magyar Nemzeti Galéria közreműködésével jött létre; a Szalay hazatér című kiállításban pedig a hagyaték ismeretlen darabjai kerültek a közönség elé a KOGART Galéria jóvoltából.
A Miskolci Galériában filmek is felidézték Szalay Lajos alakját. Az április 21-én tartott esten, amelynek házigazdája Gulyás Gyula filmrendező volt, az 1980-ban készült Újra itthon, illetve a 2006-ban forgatott Szabadság, szerelem című alkotásokat vetítették le.
A Szalay-centenárium rendezvényei április 23-án zárultak. A Miskolci Galéria Kondor-termében tartott emlékesten Szalay Klárával, a művész lányával, Dusza Évával és Dobrik Istvánnal, a galéria korábbi igazgatóival, valamint Sümegi György művészettörténésszel, Szalay monográfusával Filip Gabriella beszélgetett. Az esten Koncz Károly tolmácsolásában Szalay-szövegeket, Serfőző Simon és Juhász Ferenc verseit hallhatta a közönség, Jacques Ibert Histories című zeneművéből Bendzsák Erika fuvolaművész játszott, zongorán Pataki Gábor működött közre.
(A magyar rajz fiatal mesterei — Szalay Lajos és nemzedéktársai (1932–1949), 2009. április 18 – augusztus 2.; Szalay hazatér — Ismeretlen művek a hagyatékból, 2009. április 18 – május 9.)

Haydn együtt

A XX. Miskolci Nemzetközi Kamarakórus Fesztivált a Miskolci Kórusfesztivál Alapítvány, a Magyar Rádió és a Hassler Énekegyüttes április 24–27. között rendezte meg. A koncertek Miskolc és a régió településeinek, így Alacska, Boldva, Dédestapolcsány, Szerencs és Sárospatak, templomaiban és hangversenytermeiben zajlottak. A miskolci minorita templomban tartott zárókoncerten a fesztivál fellépői Joseph Haydn Missa brevis in F miséjét adták elő közösen a Camerata Miskolc Kamarazenekarral.
(XX. Miskolci Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál — április 24–27.)

Minimál plasztik

Az embernek és a dolgoknak kiterjedése van… Minimál plasztik — Egyszerű térszerűségek címmel nyílt meg feLugossy László képzőművész kiállítása Sárospatakon, az Újbástya Rendezvénycentrum Art Ért Galériájában.
(Minimál plasztik — feLugossy László kiállítása, Sárospatak, Art Ért Galéria 2009. április 30 – június 4.)

Malommesék

Kortárs bábdarabot mutatott be Malommesék címmel a Csodamalom Bábszínház. A kimondottan a miskolci társulat számára készült, a hagyományos bábdaraboktól eltérő tartalmú és hangulatú előadás szerzője és dramaturgja Kocsis Rozi (Blattner-díjas), rendezője Újvári Janka (Jászai-díjas) volt.
(Malommesék — Csodamalom Bábszínház; bemutató előadás: 2009. április 26.)

Delelő

A matyóföldi bútorfestés 250 éves hagyománya elevenedik meg a Matyó Múzeum Delelő című kiállításán. A tárlatban látható munkák Kovács Szabolcs bútorfestő, népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mesterének két évtizedes munkásságát reprezentálják.
(Delelő — Matyó Múzeum, Mezőkövesd; 2009. április 23 – június 14.)

Spiróval a könyvtárban

A Műút folyóirat és a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár beszélgetéssorozatának vendége Spiró György volt április 21-én. A Kossuth-díjas íróval Jenei László, a folyóirat szerkesztője beszélgetett többek között a Spiró használta irodalmi műfajok sajátosságairól, színdarabjairól, történelmi regényeiről.

Tolle, lege

A Műút 2009012-es lapszámát elsőként a Műcsarnok Törley-termében mutatták be április 2-án. Az esten a lap szerzői — Ayhan Gökhan, Donáti Flóra Lili, Kemény István, Kemény Lili, Terdik Roland, Zilahy Anna — olvastak fel. Szaxofonon Czakó Péter működött közre.

Pető János (1940–2009)

Március 19-én, életének 68. évében elhunyt Pető János grafikus- és festőművész. Mezőkövesden született, 1959–64 között tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Mesterei Barcsay Jenő, Ék Sándor, Fónyi Géza és Raszler Károly voltak. A kecskeméti művésztelepen litográfiával foglalkozott, majd bekapcsolódott a miskolci művésztelep munkájába, itt kezdett festeni. Művészetének első elismeréseként 1967-ben a miskolci Grafikai Biennále díját nyerte el, a következő évben Derkovits-ösztöndíjas lett. Az 1970-es években a Fiatal Képzőművészek Stúdiója kiállításain öt alkalommal kapott díjat, munkásságát a későbbi években nívódíjakkal, ösztöndíjakkal ismerték el. Egyéni kiállításokkal 1968 óta állt a közönség elé. Művei több közgyűjteményben megtalálhatók: a Herman Ottó Múzeumban, a Miskolci Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban, valamint Rozsnyó, Kassa és Katowice városi galériáiban.
(Pető Jánost 2009. március 30-án búcsúztatták Mezőkövesden, a Bogácsi úti temetőben.)

Képzőművészeti kapcsolatok

Márciusban szlovák és lengyel alkotók munkáiból nyíltak kiállítások a Miskolci Galériában.
Ena Bán kassai képzőművész Kozm(et)ikus színház (Kozm[et]ické divadlo) című tárlata március 12-től látható. A kiállítótérben felállított nagyméretű, gömb formájú installációkon a mitikus születés, az alkotói folyamat önreflektív pillanatai jelennek meg.
3 Artists from P. címmel március 26-tól három dél-lengyelországi alkotó — Zdzisław Tohl szobrászművész, Janusz Cywicki képzőművész és Andrzej Cieszyński festőművész — először mutatkozik be alkotásaival a Rákóczi-házban. A Magyar–Lengyel Barátság Napjára időzített tárlat a Miskolci Galéria nemzetközi képzőművészeti kapcsolatainak fontos állomása.
(Ena Bán: Kozmikus színház — Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, 2009. március 12 – április 11.; 3 Artists from P. — Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, 2009. március 26 – április 11.)

Díjak és díjazottak

A nemzeti ünnep, március 15. alkalmából több miskolci, illetve a városhoz kötődő alkotó részesült állami kitüntetésben. Széchenyi-díjat kapott Plesz Antal Ybl- és Steidl Imre-díjas építész, akinek nevéhez kötődik — többek között — az 1980-as években országos hírűvé vált Miskolci Építész Műhely létrehozása.
Irodalmi tevékenységéért József Attila-díjjal ismerték el Vass Tibor költő-képzőművészt.
Jászai-díjat kapott a pályáját Miskolcon kezdő, 2003-tól pedig ismét a Miskolci Nemzeti Színház társulatában fellépő Szirtes Gábor színművész.
A Színházi világnapon, március 27-én Hevesi Sándor-díjat vehetett át Váradi Katalin, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója.

Ibusár a Színházi világnapon

A Színházi világnapon, március 27-én nyitott kapukkal várta a színházbarátokat a Miskolci Nemzeti Színház. A színház művészei helyzetszituációkra készült improvizációival szórakoztatták a nézőket a Csarnokban, míg az emeleti foyerben az örökös tagokkal zajlott beszélgetés. Egy nyilvános próba idejére megnyitotta a próbatermet a Tánctagozat is, amely megalakulásának megünneplésére két egyfelvonásos táncjátékkal készül. Vida Péter, az MR 1 Kossuth Rádió Rádiókabaréjában nyújtott teljesítményéért nemrégiben Bon bon-díjat kapott színművész a Játékszínben vallott színházi életéről.
A világnap premierrel zárult Miskolcon: Parti-Nagy Lajos Ibusár című darabját — Ács János rendezésében — a Kamaraszínházban mutatták be. A fő szerepekben Seres Ildikó, Fandl Ferenc, Vida Péter, Jancsó Dóra, Baj László, Kerekes Valéria, Bősze György, Szegedi Dezső (Jászai-díjas), Hunyadkürti István (Jászai-díjas) és M. Szilágyi Lajos lépett színre.

Emlékezés Tóth Imrére

Tóth Imre Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész életműve a miskolci művésztelephez kötődik, ám hagyatéka jóval túlmutat azon: országos és nemzetközi tárlatok résztvevőjeként összetéveszthetetlenül egyéni művészi formanyelvvel gazdagította a XX. század második felének egyetemleges képzőművészetét. A Herman Ottó Múzeum tárlata az emlékezés szándékával jött létre, de retrospektív szemléletre törekszik: a festmények és a velük egyenértékű grafikák együttesen adják a művészi pályának a legjavát. A kronológia a Tóth Imre számára elismerést hozó, 1960-ban készült Egyedül című festménytől az utolsó miskolci önálló kiállítására, 2001-re elkészült Nyár című komponzícióig ível. A tárlaton láthatók a múzeumi gyűjteményekben őrzött főművek, és — ami az emlékkiállítás különlegessége — jelentős számban láthatók magántulajdonban fellelhető alkotások is.
(Tóth Imre emlékkiállítás — Herman Ottó Múzeum Képtára, 2009. március 12-től)

„Az emlékezés színes álmai”

A salgótarjáni Pécskő-domb cigánytelepén élő autodidakta képzőművész és író, Balázs János első kiállítását 1971-ben rendezték Salgótarjánban. A tárlat — mint ma ezt már tudhatjuk — a magyarországi roma képzőművészet felfedezését jelentette. A roma festők munkáinak tudatos gyűjtése az 1990-es évek közepén indult az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Soros Alapítvány segítségével. A gyűjteményt azóta Londonban, majd Pekingben is bemutatták, 2007-ben pedig a Magyar Nemzeti Galériában nyílt kiállítás a kollekcióból. Ez a tárlat — újabb festményekkel kibővítve — hazai körútra indult.
„Az emlékezés színes álmai” elnevezésű bemutató 2009 februárjától a Herman Ottó Múzeum Papszeri kiállítóépületében látható. Az alkotások között láthatók az 1977-ben elhunyt Balázs János és a nemrégiben meghalt, ugyancsak Salgótarjánban alkotó Oláh Jolán mellett Fenyvesi József, Kun Pál, Oláh Mara, Bada Márta, Orsós Teréz, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Milák Brigitta, Pintér Sándor, Dilinkó Gábor, Balogh Balázs András és Ferkovics József műveit.
(„Az emlékezés színes álmai” — kortárs roma festőművészek kiállítása; Herman Ottó Múzeum kiállítóhelye, 2009. február 20 –május 17.)

Tánchétvége

A kortárs magyar táncszínház élvonalbeli együtteseit látja vendégül Tánchétvégéin a Miskolci Nemzeti Színház tánctagozata. A Közép-Európa Táncszínház (2006), az Artus Goda Gábor Társulat (2007) és Bozsik Yvette Társulata (2008) után idén februárban Ladányi Andrea és társulata, a LA Dance Company mutatkozott be. A programban a 2 solo 1 duót, a Borlai Gergely muzsikussal közös produkciót, a BL-t, illetve a Szeretsz engem… című gyermekelőadást láthatta a közönség.
(Tánchétvége Miskolcon — Ladányi Andrea és a LA Dance Company; 2009. február 20–22.)

Dragomán és Závada

A MŰÚT a könyvtárba vezet címmel a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban rendezett beszélgetéssorozat február 12-i vendége Dragomán György Bródy-, Déry-, Márai- és József Attila-díjas író volt. (A beszélgetés meghívója itt tekinthető meg.)
A Több, mint legenda… Kocsonyafesztivál keretében a MŰÚT meghívására látogatott Miskolcra a Kossuth-díjas Závada Pál. Az író a Mesterek Éttermében megrendezett estjén nemcsak új regényéről, az Idegen testünkről beszélt, hanem a gasztronómia iránti vonzalmáról is. (Az esemény meghívója itt tekinthető meg.)
A beszélgetőtárs mindkét alkalommal Jenei László, a MŰÚT szerkesztője volt.
(A Műút a könyvtárba vezet — 2009. február 12., II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár; Závada kocsonyája — 2009. február 20., Mesterek Étterme)

Premierek a színházban

A kör négyszögesítése, Valentyin Katajev komédiájának januári bemutatója után, februárban két újabb premierre várta a közönséget a Miskolci Nemzeti Színház.
Gioacchio Rossini vígoperáját, A sevillai borbélyt Halasi Imre, a színház direktora állította színre. Az előadás díszleteit Menczel Róbert, jelmezterveit Laczó Henrietta készítette.
Seres Ildikó, a miskolci színház művésze Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli című, 1917-ben írt humoreszk-sorozatából készített színpadi adaptációt Boga beszél címmel. (Karinthy Bogának becézte első feleségét, a tehetséges drámai színésznőt, Judik Etelt.) Az előadásban Karinthy szövegeit orfeumi kuplék egészítik ki, melyeknek szövegeit a kor kiváló költői írták.
(Rossini: Sevillai borbély — bemutató: 2009. február 6.; Boga beszél — bemutató: 2009. február 20.; Miskolci Nemzeti Színház)

Boldog buffók papírtányéron

A miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum Szín–Kép–Idő című kiállítás-sorozatának újabb darabja a színházi világ életigenlő korhelyeit, Falstaffot, Böffen Tóbiást és társaikat idézi meg. A Nagyevők avagy boldog buffók címen megrendezett, Urbán Tibor képzőművész és Mikita Gábor muzeológus által életre hívott tárlat a színháztörténet és a kortárs képzőművészet találkozása: az installáción egy vásári lakoma terítékére kerültek fel a kortárs művészek papírtányérra készített alkotásai.
(Szín–Kép–Idő III. — Nagyevők avagy boldog buffók; Színháztörténeti és Színészmúzeum, február 18 – május 2.)

Gyulai munkái

A főként könyvillusztrációkat, ironizáló archaizáló tollrajzokat, linómeszeteket, litográfiákat és rézkarcokat, de animációs filmeket is készítő Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész alkotásaiból nyílt tárlat a Mezőkövesdi Matyó Múzeumban. A tárlatot Kárpáti László művészettörténész ajánlotta a közönség figyelmébe.
(Gyulai Líviusz grafikusművész kiállítása — Matyó Múzeum, Mezőkövesd — 2009. február 17 &>8211;március 15.)

Antropológiai könyvek

A Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Intézete tanárainak legújabb tanulmányköteteit mutatták be a miskolci Kocsonyafesztivál idején működő Karton Szalonban. Az intézet kiadásában megjelent, illetve az intézethez kapcsolódó könyveket a tanszék végzős hallgatói ajánlották a közönség figyelmébe. Szerzők és kötetek: Bán András: A vizuális antropológia felé; Becze Szabolcs – Szűts István Gergely szerk.: Határlét. Antropológiai tanulmányok Jabloncáról; Biczó Gábor: Csillagok vándora. Antropológiai portré a domokosi Szász Jánosról; Kunt Ernő: Az antropológia keresése. Válogatott tanulmányok. (A Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Intézetének könyvbemutatója —Karton Szalon, 2009. február 4.)

Bartók+Bécs 2009 — programot hirdetett a Miskolci Operafesztivál

A Magyar Állami Operaházban tartották a 2009-es Bartók+Bécs Miskolci Nemzetközi Operafesztivál évnyitó, egyben programismertető sajtótájékoztatóját. Mint elhangzott: a műsortervben idén összesen 11 operaelőadás, 21 hangverseny és 3 balett szerepel.
A fesztivál igazgatója, Bátor Tamás elmondta: a Haydn-évhez Miskolc is igyekszik kapcsolódni. A bécsi klasszika mestere halálának bicentenáriumán az Aki hűtlen, pórul jár című operája mellett szerepel a programban a Teremtés című oratórium, de a Nyitógálán, valamint több hangversenyen is felcsendülnek majd művei. Az idei fesztivál egyik legnagyobb eseményének ígérkezik a Nemzeti Filharmonikusok és a Miskolci Operafesztivál közös produkciójában színre kerülő Schönberg-opera, a Mózes és Áron magyarországi bemutatója, Kocsis Zoltán vezényletével, Giorgio Pressburger rendezésében. Az operai témáról Schönberg színdarabot is írt — a darabot ugyancsak láthatja majd a fesztivál közönsége.
(A Bartók+Bécs 2009 részletes programja: www.operafesztival.hu.)

Szalay a KOGART-ban

A modern magyar grafika száz éve született mesterének, Szalay Lajosnak (1909–1995) munkáiból nyílt életműkiállítás a KOGART galériában. A centenáriumra készült tárlaton a már ismert könyvillusztrációk, a hazai múzeumokban fellelhető rajzok és sokszorosított grafikák mellett a hagyaték újabb darabjai is láthatók. A fővárosi bemutatóra a kiállítás kurátora, Sümegi György művészettörténész a Miskolci Galéria gyűjteményében őrzött grafikákból is válogatott. Szalay és kortársai grafikai művészetének bemutatására a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Miskolci Galéria is átfogó kiállítást rendez az idén.
(Szalay Lajos grafikusművész gyűjteményes kiállítása — KOGART Kortárs Művészeti Gyűjtemény, 2009. január15 – március 22.)

Múzsa és Mazsaroff

A vidéki kulturális élet egyik legrangosabb elismerését, a Múzsa-díjat a magyar kultúra napjához kapcsolódó gálán, január 23-án vette át a Miskolci Galéria. A városi múzeumot több mint négy évtizedes értékfeltáró, értékközvetítő és megőrző munkájáért jutalmazták a 2 millió forinttal járó elismeréssel. (A Múzsa-díjat korábban Müller Péter Sziámi a Miskolci Operafesztivál létrehozásáért, Kovács László karmester, a Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője, Marton Éva operaénekes, a Miskolc Dixieland Band, a Szinvavölgyi Táncegyüttes és Táncműhely, valamint a Miskolci Nemzeti Színház kapta meg.)
A városi művészeti múzeum az elismerést a gyűjtemény új szerzeményeiből rendezett kiállítással ünnepelte. A megnyitón adták át a pályakezdő képzőművészek támogatására létrehozott, Mazsaroff Miklós festőművész emlékére alapított díjat, amelyet elsőként a miskolci születésű Batykó Róbertnek ítéltek oda.
(Új szerzemények — „A Miskolci Galéria a Miskolci Galériában” — Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, 2009. január 22.)

A kultúra díjazottjai

A magyar kultúra napján a nem hivatásos művészeti csoportoknak odaítélhető Csokonai Vitéz Mihály Közösségi-díjat kapott Hiller István oktatási és kulturális minisztertől a Miskolci Bartók Kórus és a Diósgyőri Vasas Fotókör. Az Iparművészeti Múzeumban január 22-én rendezett díjátadó ünnepségen az elismerést Sándor Zoltán kórusvezető, míg a fotókör részéről Juhász Miklós vette át.

Grafikusportré Feledy Gyuláról

A miskolci grafikai biennálék egyik szellemi atyja, Feledy Gyula életművét vázolja fel az az album, amely a Kossuth-díjas grafikusművész 80. születésnapja alkalmából jelent meg 2008 decemberében. A hiánypótló kötettel — szerkesztője, Dobrik István művészettörténész megfogalmazása szerint — adósságot törlesztenek a stílusteremtő művész felé. Az ötszáz példányban megjelent könyvben olvasható tanulmányokat, méltatásokat az életmű kutatói számára minden bizonnyal értékes bibliográfia egészíti ki.

Lenkey Zoltán (Miskolc, 1936 – Miskolc, 1983)

Lenkey Zoltán grafikusművész halálának 25. évfordulóján emlékkiállítás nyílt a Miskolci Galériában. A Miskolcon élt Munkácsy-díjas alkotó különös hatású egyénisége volt a hazai képzőművészeti életnek. Munkásságának értékelői meditatív töltésű alkotásainak hol allegorikus, hol szürrealisztikus ábrázolásmódját emelik ki, megemlítve egyéni technikai megoldásait és sajátos világlátását. A tárlat a feledés homályából emeli ki az életművet azzal a céllal, hogy Lenkey művészetének kijelölje méltó helyét a képzőművészeti közgondolkodásban.
(Lenkey Zoltán grafikusművész emlékkiállítása, Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, 2008. december 11 – 2009. február 7.)

Az elfeledett Blaskó János

A modern magyar képzőművészet egyik méltatlanul háttérbe szorult alakja Blaskó János, akinek az 1960–70-es években készült festményei a kor legjellegzetesebb művei közé tartoztak. Munkásságát az Elfeledett életművek sorozatban eleveníti föl a Miskolci Galéria és a MissionArt Galéria közös kiállítása. A tárlatot Antall István, a Magyar Rádió munkatársa nyitotta meg, aki Blaskó János festészetének időtlen időszerűségéről, az alkotó morális tisztaságáról és tisztességéről beszélt. Felelevenítette azt az alkotói magatartást, amely „bár ismeri a szabad világ kortárs művészeti teljesítményeit, a megújulás inspirációit, mégis egy sajátosan közép-kelet-európai kulturális tájékozódással, a hagyományok ismeretében tartja önmaga és közönsége számára is érvényesnek.”
(Elfeledett életművek IV. — Blaskó János (Debrecen, 1919 – Budapest, 1988) festőművész kiállítása, Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, 2008. december 17 – 2009. január 17.)

Advent operával

Adventi gálahangversennyel zárult a Bartók+Szlávok 2008 Miskolci Nemzetközi Operafesztivál programsorozata. A Verdi- és Puccini-operarészleteket ígérő hangversenyprogramot a tenor szólista, Salvatore Licitra váratlan betegsége miatt az utolsó pillanatban írták át, a műsorba így Erkel, Mascagni és Giordano egy-egy művének részlete is bekerült — meglepetésként pedig Szilvia belépője Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjéből. A szép hangú szoprán, Rálik Szilvia mellett két beugró énekest hallhatott az ünnepi koncert közönsége: a koreai születésű Lee Yeong Wont, valamint az Operaház magánénekesét, Kiss B. Atillát — korábban mindketten felléptek már operafesztiváli produkciókban. A Miskolci Nemzeti Színházban megtartott est karmestere az Olaszországban élő magyar származású muzsikus, Ács János volt, aki ez alkalommal is biztos kézzel vezette a Miskolci Szimfonikus Zenekart.
Az operafesztivál jövő évi rendezvényeit Bartók+Bécs 2009 címen rendezik meg 2009. június 10–21. között.
(A Miskolci Operafesztivál adventi gálahangversenye, 2008. december 13., Miskolci Nemzeti Színház)

Meghalt Horváth Gábor

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Horváth Gábor fiatal miskolci képzőművész, akinek műveiből legutóbb 2008 novemberében a Művészetek Háza Galériájában nyílt önálló kiállítás.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán 2003-ban végzett, ígéretes tehetségű alkotó munkáit számos önálló és csoportos kiállításon mutatták be, tevékenységét az elmúlt évtizedben több díjjal ismerték el. 1996: IV. Zempléni Nyári Tárlat, Tokaj — a Miskolci Galéria és MissionArt Galéria Különdíja; 1997: Miskolci Téli Tárlat — Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Díja; 1999: Miskolci Téli Tárlat — VM Hungária Díja; 2000: XVII. Országos Akvarell Biennálé, Eger — Eger Város Kulturális Bizottságának Díja; 2001: Miskolci Téli Tárlat — Spidi Bau Kft. Díja; 2002: Miskolc Város Önkormányzatának Művészeti Ösztöndíja; Hang–Kép, Deutsche Telekom Pályázat — MKE III. díj; 2004: Miskolc Város Önkormányzatának Alkotói Ösztöndíja; 2007: Miskolci Téli Tárlat — FK Raszter Zrt. Díja.
(Horváth Gábor festőművész kiállítása, Művészetek Háza, Miskolc, 2008. november 14 – december 14.)

„Doktorja, Ferenczi”

Magyarországon 100 évvel ezelőtt, Sigmund Freud és a miskolci születésű Ferenczi Sándor 1908-ban történt első találkozása után formálódott ki az a pszichoanalitikus kultúra, amely a XX. század első évtizedeiben élte virágkorát. Az évforduló apropóján Ferenczi Sándor hazatér címmel nemzetközi konferenciát rendeztek Miskolcon, amelynek előadói Ferenczi Sándor munkásságát elemezve világítottak rá az életműnek a hazai és a nemzetközi tudományos életben betöltött szerepére. A tanácskozás alkalmat adott arra is, hogy szó essen Ferenczi miskolci kötődésének kulturális, történelmi és családi vonatkozásairól. A konferenciához a Miskolci Galéria két kiállítással kapcsolódott. Az „Üdvözli doktorja, Ferenczi Sándor” című dokumentumtárlat a pszichoanalitikus mozgalom hazai kibontakozását Ferenczi családi, baráti és szakmai kapcsolatain keresztül mutatja be. A Koronczi Endre és az Ellenség — védekezés a belülről jövő támadások ellen — Hommage à Ferenczi Sándor tárlattal pedig az emberi lélek belső ellenségképének természetét és megszületésének mechanizmusát feszegeti Koronczi Endre képzőművész és Szajcz Ágnes pszichológus.
(Ferenczi Sándor hazatér — nemzetközi konferencia Miskolcon; Művészetek Háza, 2008. november 27–29.
„Üdvözli doktorja, Ferenczi Sándor” — Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, november 26. – december 31.
Koronczi Endre és az Ellenség — védekezés a belülről jövő támadások ellen — Hommage à Ferenczi Sándor; Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, november 20 – december 13.)

Szász Endre hagyatéka Miskolcra kerülhet

Szász Endrének, a 2003-ban elhunyt világhírű festőművésznek a hagyatékát a Herman Ottó Múzeumnak ajánlotta fel özvegye, Szász Lulu. A mintegy 300 műtárgyból álló gyűjteményben távol-keleti szobrok, afrikai kultúrkincsek, Picasso-, Rembradt- és Dalí-képek, valamint Szász Endre alkotásai találhatók.
Az egykor Hollóházán is dolgozó művész több mint félmilliárd forintos értéket képviselő műkincsei azzal a feltétellel kerülhetnek Miskolcra, ha a műtárgyakból állandó kiállítás nyílik, és a tárlatot, illetve annak helyszínét Szász Endre neve fémjelezi.
A nagy értékű ajándék befogadásáról a Herman Ottó Múzeum fenntartójának, a Borsod–Abaúj–Zemplén megyei közgyűlésnek kell döntenie, mivel az állandó kiállítás fenntartása jelentős pénzbe kerül.

Múzsa-díj a Miskolci Galériának

A Miskolc kulturális életének fellendítéséért végzett több évtizedes tevékenységéért idén a Múzsa-díjat a Miskolci Galéria kapta. A díj odaítélésének bejelentésekor jelen lévő galériaigazgató, Bán András úgy fogalmazott: az elismerés mindazoknak szól, akik az alapítástól hozzájárultak az intézmény rangjának és hírnevének megalapozásához.
A Múzsa-díj ünnepélyes átadása 2009. január 23-án lesz a Miskolci Nemzeti Színházban. Az ezt megelőző napon, január 22-én szakmai konferenciát rendeznek a kultúratámogatás jelenlegi helyzetéről és jövőbeli lehetőségeiről a Miskolci Galériában. A fórumon adják át először a Mazsaroff Miklós emlékére alapított, fiatal művészeknek szóló díjat is.

Műhelybeszélgetések

A klasszikus és a kortárs képzőművészet megnyilvánulásai, a művészet társadalmi szerepe, az építészeti kultúra és a kortárs magyar zene, a fotográfia értékmentő funkciója és a művészet művelődéstörténeti szerepe egyaránt szóba kerül a Miskolci Galéria Petró-házában november első hetében indult Műhelybeszélgetések című sorozatban.
A heti rendszerességgel megtartott, december 10-én záruló Művészeti Szabadegyetem 2008 programjának témái: Kép és kultusz (Kárpáti László művészettörténész); Épített környezet és kultúra (Bodonyi Csaba építész); Kortárs képzőművészet (Bán András műkritikus); Új jelenségek a kortárs magyar zeneművészetben (Selmeczi György zeneszerző); Fénykép és értékmentés (Kunkovács László fotóantropológus); Mire való a művészet? (Balázsi Károly művészettörténész). A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportja, a Szépmesterségek Alapítvány és a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum által szervezett rendezvény előadóival Dobrik István művészettörténész beszélget.
(Műhelybeszélgetések I. — Művészeti Szabadegyetem 2008; Miskolci Galéria, Petró-ház; november 5 – december 10.)

„kispataki” 75 múlt

Miskolc képzőművészeti élete egyik legszínesebb alakjának installációiból nyílt kiállítás a Miskolci Galéria Rákóczi-házában, ezzel a rá ugyancsak jellemző címmel: Pataki János 75 éves volt 2008. április 13-án... A művész életszemléletét és hitvallását egyaránt híven tükröző tárlatot megnyitó Dobrik István művészettörténész úgy fogalmazott: „Pataki János 75 évesen is — mint ahogyan ezt egész életében tette — mindig befelé figyel, mindig a belső igazsághoz méri a jelent, a történéseket, az értékeket féltő szeretetét. (...) Lehajol elhagyott dolgainkért, menhelyet ad otthonában számukra, továbbélteti a bennük kódolt emlékeket. Homo Ludensként színházat szervez velük, a tárgyak metamorfózisán keresztül, új szerepekben erősíti jelentésüket és üzen általuk. Homo Creatorként képein és tárgyain festői világot teremt, melyben továbbgondolja őket, megszemélyesíti a bennük rejtező világot, szembesíti önnön érzéseivel és élményeivel, a csak rá jellemző formanyelvén életteret hímez köréjük.(...)”
Aki netalán lemarad „kispataki” kiállításáról, művészetének egy kis szeletét láthatja a galéria Dőry-pincéjének első termében látható falképeken.
(Pataki János 75 éves volt 2008. április 13-án... — Miskolci Galéria, Rákóczi-ház; 2008. október 30 – november 30.)

A letűnt szász kultúra

Az eltűnt erdélyi szász kultúra nyomában címmel látható időszakos tárlat a mezőkövesdi Matyó Múzeumban. A kiállítás — amelynek tárgyi anyaga a zabolai Csángó Múzeumból származik — térképek és rajzok segítségével mutatja be az erdélyi szászok épített örökségét, lakáskultúráját, textil- és fazekas termékeit, viseleteit, ünnepi és hétköznapi szokásait. A kiállítási időszakban öt részben vetítik le a szász népi kultúrával foglalkozó Pozsony Ferenc néprajzkutató ötrészes dokumentumfilmjét, amelyet a Dunatáj Alapítvánnyal közösen készített.
(Az eltűnt erdélyi szász kultúra nyomában — Matyó Múzeum, Mezőkövesd; 2008. október 28–december 12.)

A magyar nyelv világa

A széphalmi Magyar Nyelv Múzeumának 2009-ben nyíló állandó kiállítása a magyar nyelv múltját, jelenét és jövőjét mutatja majd be tematikus egységek szerint: A magyar nyelv a világ nyelvei között; Nyelvünk múltja; Nyelvjárásaink; Szaknyelvek, szleng, e-nyelv; Anyanyelvünk életereje.
A majdani állandó kiállítás gerincét jelentő bemutató, A magyar szó világa október 18-tól már látható. A tárlat hangulata ízelítőt ad a jövőre elkészülő komplex kiállítás térkoncepciójából, amelyet Balázs Géza nyelvész professzor tartalmi elképzelései nyomán Eleőd Ákos építész alakít ki (nevéhez fűződik az ezredfordulón a Millenáris Parkban megnyílt Álmok álmodói — Világraszóló magyarok kiállítás, amelynek főrendezője volt.)
A Magyar Nyelv Múzeuma kiállításának mottója: „Minden szó egy regény” — ehhez igazodva A magyar nyelv világa tematikus egységben mutatja be a magyar szavak történetét, stílusát és rétegződését, beleértve a tájszavakat, a köznyelvi szleng kifejezéseit, a szólásokat és a közmondásokat is. A kiállítás tartalmi és térbeli megjelenítése — a rendező meghatározása szerint — humánus interaktivitással valósul meg, olyan atmoszférát teremtve, amelyben kézzelfogható formában jelenik meg a megfoghatatlan: a magyar nyelv gazdagsága, változatossága, árnyaltsága.
(A magyar nyelv világa, Magyar Nyelv Múzeuma, Széphalom — Látható: 2008. október 18-tól)

Iparvágány

A diósgyőri vasgyár és a gyár környéki egykori munkáskolónia jelenét mutatja be három különböző látásmódú fotográfus — Bócsi Krisztián, Kocsis Zoltán és Mathilde Mestrallet — kiállítása. A fényképek, illetve a képek alatt olvasható, az elmúlt évtizedben készült életképszerű interjúrészletek (a Miskolci Egyetem Vizuális és Antropológiai Tanszékén oktatók kutatásaiból) a várostörténet közel két és fél évszázadát meghatározó ipari kulturális örökséget, ennek szellemi és tárgyi hagyatékát reprezentálják. Azt az örökséget, amely értékes, hasznosítható tapasztalatokat hagyott maga után Miskolc és környéke társadalmában — idézte föl a kiállítást megnyitó Drótos László, az egykori Lenin Kohászati Művek utolsó vezérigazgatója. A mai és az utókor felelőssége és leleményessége — tette hozzá —, hogy ezzel a hagyatékkal miként él.
(Iparvágány I. — Vasgyár és kolónia, Miskolci Galéria, Rákóczi-ház — 2008. október 10 – november 20.)

A magyar kubista

A kubizmus műfajának magyarországi meghonosítójának, Kmetty Jánosnak (1889–1975) a műveiből rendezett átfogó kiállítást a Herman Ottó Múzeum.
Kmetty János az aktivista mozgalom tagjaként — később mint a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) vezéralakja, a szentendrei művésztelep modern arculatának meghatározó személyisége — a látványhűség és a geometrikus szerkezet közötti egyensúly elkötelezett híve volt. Életének első tizenkét évét Miskolcon töltötte, majd a család Kassára költözött. Szülővárosa képzőművészeti gyűjteménye számára 1960-ban, a Fényes Adolf Teremben rendezett kiállításának anyagából harminc alkotást — festményt és grafikát — ajándékozott.
Többek között ezeket is bemutatja a Kmetty János — A magyar kubista című tárlat, amely egyedülálló válogatás a hazai konstruktivizmus jeles alkotójának életművéből. A kiállításon a közintézmények gyűjteményeiben fellelhető műtárgyak mellett magángyűjteményekben rejtőző műveket is bemutat, így a mai magyar műgyűjtés legjelesebb egyéniségeinek jóvoltából ezidáig alig látott alkotásokkal is megismerkedhet a műértő közönség.
A miskolci kiállítás alkalmat adott arra, hogy Kopócsy Anna művészettörténész elkészítse Kmetty János életművének hiánypótló monografikus feldolgozását.
A múzeumbeli festészeti kiállítással párhuzamosan a Miskolci Galériában Kmetty János grafikáiból látható válogatás.
A szeptember 25-én nyílt kiállítás december 31-ig tekinthető meg a Herman Ottó Múzeumban.

Nagy KUNSZT

Nagy KUNSZT néven Kortárs Képzőművészeti Tanulmányi Múzeum indult a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Petró-házában. A kezdeményezéssel segítséget kívánnak nyújtani a fiatal korosztálynak az egyre intenzívebb képi világ működésének és jelentőségének megértéséhez. A tanulmányi múzeum létrehozói úgy gondolják, hogy a kortárs képzőművészet az a közeg, amely leginkább ismeri, átlátja a kortárs vizualitás működésmódjait, reflektál annak sajátosságaira — ezért teremtették meg azt a múzeumi közeget, amely biztosítja a konstruktivista pedagógiai módszerek tapasztalatszerzésre épülő lehetőségeinek feltételeit. A kifejezetten gyermekek számára rendezett kiállításon az eredeti alkotások között zajló foglalkozásokon beszélgetnek a műtárgyakról, a kortárs művészek által közvetített gondolatokról. A látottakat filmetűdök, szituációs játékok színesítik, valamint lehetőség van érdekes technikák alkalmazásával kreatív munkára is. A Kortárs Képzőművészeti Múzeum első kiállítása — az Ego a falon — Kortárs képzőművészek saját alkotásaikon — 2009. január 30-ig látható a Petró-házban.

Urbán-tárlat

Az utolsó népi festő — ezt a címet adta Urbán Tibor a Miskolci Galériában rendezett kiállításának. A tárlatot a magát „az utolsó népi íróként” megnevező Ficsku Pál nyitotta meg szeptember 11-én.
A kiállításmegnyitó performanszon elhangzott szövegének utolsó gondolatai: „A »semmi van«-t először Erdély Miklós mondta ki, a semmit, ami a lét meghatározó eleme. Urbán Tibor ezzel a kiállítással eljutott a semmibe. Vagyis a mindenbe. Elvesztette a színeket, és megtalálta a befejezetlen befejezettet. Így olyan szintre jutott el, mint a múlt század elején Malevics, a közepén Cage vagy a végén Erdély Miklós. Egy »dolgot« befejezni könnyű. Abbahagyni nehéz. Tudni, hogy hol van a vonal, a forma vége. Valamit abbahagyni az extázis. Merészség. Vágy. Álom. Beteljesülés. És amikor ezeket a képeket nézem, megörül a szívem.” A kiállítás október 8-ig volt megtekinthető a Rákóczi-házban.

Cinefest 5

A Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválját, a CineFest-et ötödik alkalommal rendezték meg Miskolcon. Az egyre nagyobb ismertségnek örvendő filmes találkozóra idén 48 országból 280 nevezés érkezett. Az előzsűri döntése alapján a legjobb 67 film versenyzett a díjakért — ennyit láthatott a közönség szeptember 14–25 között Miskolcon. (A statisztika szerint a versenybe került filmesek 24 országot képviseltek, többek között 7 lengyel, 7 német, 4 észt, 2 angol, 4 izraeli, 15 magyar és 6 spanyol film került a versenyprogramba.)
A nemzetközi zsűri — Emma Davie (Skócia), M. Tóth Géza, Gelencsér Gábor (Magyarország), Eldad Beck (Izrael) és Łukasz Maciejewski (Lengyelország) — döntése alapján az 5. CineFest fődíját a mexikói Isabel Muñoz filmje, az In Transit kapta. A legjobb nagyjátékfilm Jameson-díjával az ukrán Eva Neymann az At the River című alkotását ismerték el. A kisjáték- és kísérleti film kategóriában a Che and I című filmjével a dán Morten Bh nyert, a legjobb dokumentumfilmnek a lengyel Rafal Skalski 52 Percent című munkáját ítélték, míg a legjobb animációs filmek megosztva a Marathon (az észt Kaspar Jancis műve) és a Refrains (a lengyel Wiola Sowa alkotása) lettek.
A miskolci filmfesztivál először adott ki Életműdíjat, amelyet elsőként Gyarmathy Líviának ítéltek oda (munkásságából reprospektív sorozatot láthatott a közönség a fesztivál alatt). A CineFest speciális szekciójában, a Nők a képben speciális kategória díját a lengyel Anna Kazejak-David rendezte A Few Simple Words kapta.
Az idei CineFesten a versenyfilmek vetítése mellett több szakmai programot is szerveztek. Nyilvános workshop tárgyalta Közép-Európa és Hollywood kapcsolatát, amelynek résztvevői — neves kritikusok, filmtörténészek — arra keresték a választ, hogy mi lehetett az amerikai mozi magyar és közép-európai származású létrehozóinak titka. A dokumentumfilmes workshopon a szakma kiválóságainak — Almási Tamás, Papp Gábor Zsigmond, Sós Ágnes, Szalay Péter — filmjeit láthatta a közönség.

A CineFest díjai

• A fesztivál fődíja: In Transit (Isabel Muñoz, Mexikó)
  
• A nagyjátékfilm-kategória Jameson-díja: At the River (Eva Neymann, Ukrajna)
  
• A kisjáték- és kísérletifilm-kategória fődíja — Miskolc Város Pressburger Imre-díja: Che and I (Morten Bh, Dánia)
  A zsűri különdíja: Journy (Dariusz Glazer, Lengyelország)
  
• A dokumentumfilm-kategória fődíja: 52 Percent (Rafal Skalski, Lengyelország)
  A zsűri különdíja: A süllyedő falu (Szirmai Márton, Magyarország)
  
• Az animációsfilm-kategória fődíja — megosztott díj: Marathon (Kaspar Janis, Észtország) és Refrains (Wiola Sowa, Lengyelország)
  
• A Nők a képben speciális kategória díja és a Helia-D különdíja: A Few Simple Words (Anna Kazejak-Dawid, Lengyelország)
  
• A Kodak különdíja: Letűnt világ (Nemes Gyula, Magyarország)
  
• Duna-díj — a Duna Televízió különdíja: A süllyedő falu (Szirmai Márton, Magyarország)

Két hét public art

Public art művek megvalósítására írt ki országos pályázatot a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus a Reneszánsz Év keretében és támogatásával. A vidéki városokra meghirdetett pályázatok közül Miskolcon öt nyertes pályamű volt látható szeptember 17–30 között a város különböző pontjain: Abonyi Alma, Koronczi Endre, Mátrai Erik – Martin Henrik, Sugár János és Szabics Ágnes munkái. A public art jegyében rendhagyó tárlatvezetést tartottak a Miskolci Galéria munkatársai, a Szinva-teraszon pedig kortárs videomunkákat is láthattak az arra járók.

Személyes tér a M.ICA-ban

Az internet beláthatatlan közterébe ékelődő apró, saját univerzumok világát tárja fel a Személyes terek kiállítás, amely szeptember 10-én nyílt a Miskolci Galériához tartozó M.ICA — Miskolci Kortárs Művészeti Intézetben. A tárlat alkotói a maguk körül megjelenített fiktív tereken és a hozzájuk kötődő eseményeken keresztül belső világuk intimitását tárják fel. A kiállítás külső helyszíne — amely egy lakás személyes terének belső világa — többszörös áttételen keresztül segít a képeknek kilépni saját virtuális mivoltukból. .

Somló Ferenc 90 éves

Somló Ferenc Jászai-díjas színművészt, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagját kilencvenedik születésnapján köszöntötték a Miskolci Nemzeti Színházban szeptember 10-én. A színművész Budapest, majd Pécs után 1960-ban költözött Miskolcra, ahol 1994-ig a társulat aktív tagja volt. A Nagyszínházban tartott ünnepségen Fedor Vilmos alpolgármester a Miskolcról készült grafikai sorozat egyik darabját, a társulat pedig egy, a művész feleségének portréját ábrázoló festményt adott át az ünnepeltnek. .

A Bartók+… a Bartókon

A Bartók+Szlávok 2008 Miskolci Nemzetközi Operafesztivál több előadását is rögzítette az MR3 Bartók Rádió. A fesztivál-sorozatot szeptemberben és októberben sugározta a csatorna. A hallgatók szeptember 3-án a Nyitókoncertet (a Miskolci Szimfonikus Zenekart Alexander Vederikov vezényelte); szeptember 10-én a Kocsis Zoltán vezette Nemzeti Filharmonikus Zenekar és az Állami Énekkar hangversenyét; szeptember 27-én a Miskolci Szimfonikus Zenekar szláv estjét (közreműködött Polgár László [ének] és Suren Bagratuni [gordonka]); szeptember 30-án a Kassai Állami Színház előadásában elhangzott Dvořák-operát, a Ruszalkát; és végül október 21-én a fesztivált záró gálahangversenyét hallgathatták meg újra. .

Pinokkió az első

A Miskolci Nemzeti Színház 2008–2009-es évadának első bemutatóját, a Carlo Collodi műve alapján készült Pinokkió című zenés mesejátékot szeptember 26-án mutatták be a Kamaraszínházban. A darab miskolci rendezője, Seres Ildikó az előadást a kaposvári színház 1973-as ősbemutatója, a Litvai Nelli által készített színpadi változat alapján állította színre. A mesejáték dalait Horváth Károly szerezte, míg a színpadkép Juhász Katalin munkája.